Wonders of Wednesday #9

Fekete macskás párnák //Woman’s Day// Cérnás falfelirat //Jen Loves Kev// Sosem álmodtam a sikerről. Megdolgoztam érte. – Estee Laudner //Sharif Khalladi// Csíkos ruha //Topshop//

Vérszegény és rövidke bejegyzés az eheti, és nem garantálhatom, hogy a jövőheti jobb lesz (ha egyáltalán lesz…). El vagyok havazódva sulis dolgokkal, jövőhéten végig zh-kat írok, szóval szorítsatok addig is! (A blog azért üzemelni fog, már időzítettem pár bejegyzést számotokra, hogy legyen mit olvasnotok, amíg én tanulok!)

Addig is varrjatok cicás párnát Halloweenre és vesszetek el a geometrikus minták sűrűjében!

Élet a Hunger Games után – avagy disztópiás könyvajánló

Bejött az Éhezők Viadala? Klassz, mert nekem is! Már ez előtt is olvastam disztópiás könyvet, de ez végleg megszerettette velem ezt a műfajt. Emellett hamarosan megjelenik a moziban a Kiválasztott első része, amit már nagyon várok. Ennek örömére összegyűjtöttem pár olyan regényt, amibe érdemes belevágnod, ha úgy érzed, hogy a három kötetnyi antiutópia egyszerűen nem volt elég :D.

Az emlékek őre

Az egyik cikkemben már említettem ezt a regényt, úgyhogy most csak röviden szólnék róla. Talán elsőre nem is nagyon illik a disztópia kategóriájába, mert a regényben ábrázolt társadalom eleinte tökéletesnek és szervezettnek tűnik, de aztán ahogy halad a cselekmény, egyre több dologra fény derül, és így már szerintem teljesen jogos a disztópia elnevezés. Bár a regény alapvetően gyerekkönyv, mégis érdekes lehet a felnőtt olvasóknak is – szóval ne érezd úgy, hogy már kinőttél belőle :) (A jó gyerekkönyvekből amúgy sem lehet soha kinőni.) A főhős, a tizenkét éves Jonas számára a bölcsek tanácsa egészen különös hivatást jelöl ki, melynek segítségével olyan dolgokat tapasztal meg, amit senki más a körülötte élő világban. Kiderül, hogy a harmonikusnak hitt világ mögött megdöbbentő titkok rejlenek, Jonasnak pedig egy komoly döntést kell meghoznia. A könyv amúgy egy sorozat első része, a köteteknek mindig más a főszereplője, de a szálak nagyon gyakran találkoznak. A sorozat második fele már sokkal kevésbé disztópiás, mert sokkal több benne a fantasztikus elem. Nagyon megkapó tanulsága van mindegyiknek, érdemes elolvasni őket.

A napszemű Pippa Kenn

Ha másért nem, már azért is érdemes foglalkozni ezzel a könyvvel, mert a szerző magyar. Kemese Fanni egy olyan ifjúsági disztópiás regényt írt, ami szerintem simán megállja a helyét a külföldi könyvek között is. Nem mondom, hogy tökéletes (nekem a szerelmi szál egy kicsit csöpögős volt), de a világ, amit felépít annyira stabil és hihető, hogy sok hasonló könyvet messze túlszárnyal. Pippa Kenn magányosan él egy olyan világban, ahol az emberek nagy résztét megölte vagy különös mutánssá változtatta egy fertőzés. Fogalma sincs róla, hogy vannak-e a járványnak túlélői, egészen addig, amíg fel nem bukkan a színen Ruben Mack, aki egy fertőzéstől mentes város után kutatva talál rá Pippa rejtekhelyére. A két fiatal együtt vág neki a veszélyes útnak, hogy megtalálják a várost, amely lehet, hogy már rég a múlté. Izgalmas és fordulatos regény. A szerelmi szálat pedig hajlandó vagyok megbocsátani, és reménykedem, hogy a folytatása – ami amúgy nemsokára megjelenik – még ütősebb lesz :)

Delírium

Ha trilógiát akarsz, hát itt van egy újabb :) Lauren Oliver sorozatában egy szeretet nélküli világba jutunk, ahol a szerelmet súlyos betegségnek tekintik. A főszereplőt, Lenát már csak néhány hónap választja el attól, hogy megkapja a betegség elleni kezelést, s ezzel együtt új életet kezdjen egy számára kijelölt fiú oldalán, amit nem árnyékolnak be többé a családi tragédiák. A lányban azonban kétségek dúlnak, egyre bizonytalanabbá válik a kezelést és az őt körülvevő világot illetően.
Megjegyzés: az első könyv nagyon ütős. Ebben a legtöbben egyetértenek. Szerintem a második is az, de teljesen más mint az előző (a szerelmi rész kevésbé sikerült jól, a társadalom kritika szempontjából viszont szerintem jó munkát végez az írónő). A harmadik kötet viszont egyszerűen nem méltó a többihez. Szóval ha biztosra akarsz menni, hogy semmiképp ne csalódj, akkor csak az elsőt (vagy max. az első kettőt) olvasd el, akkor elégedett leszel :)

Védett férfiak

Ez a könyv nem mai csirke, valamikor a ‘70-es években írta Robert Merle. Ennek ellenére az üzente máig nem kopott el, érdemes a friss dirsztópiás könyvek között ezt is figyelembe venni. A történet szerint, Martinelli doktor különös járványra lesz figyelmes, amely csak a férfiakra veszélyes. Az állam azonban jobban tart a választások sikertelenségétől, így megpróbálja szőnyeg alá söpörni a problémát. A végeredmény: Amerika (és a világ) férfinépessége rohamosan csökken, és ennek eredményeként nők kerülnek hatalmi pozíciókba. Nagyon érdekesen fordítja meg az író a nemek szerepét, egymáshoz való viszonyát. Izgalmas és fordulatos könyv, nekem nagyon kellemes meglepetést okozott.

Sálba bugyolálva

Az őszi napokra való tekintettel készítettem nektek egy kis sálas összeállítást – a sálak ugyanis a gyengéim, egy kisebb vagyont el tudnék költeni ilyesmire :D Most mutatok nektek néhány kedvencet, amit szívesen viselnék idén ősszel.

Ombre sál //Nordstorm// Aranypöttyös sál //Charlotte Russe// Egyszerű piros-rojtos //Látomás//

Az elejére néhány egyszerű darabot választottam. Az eper piros, látomásos sál a legegyszerűbb mind közül, de imádom az ilyen egyszerűséget, amit sok mindenhez fel lehet venni. Hasonlót vettem magamnak az idén, és imádom :) Az ombre az most mindenben menő, de ez a sál szerintem mindenki számára teljesen vállalható színű, a maga módján egészen elegáns is. Az aranypöttyös pedig azért lett kedvenc, mert az egyszerű sálat nagyon ötletesen dobja fel az apró foltokkal.

Kézzel festett szárnyas sál //Shovava//

Ez a tollas sál a legmerészebb darab az összeállításban. Nagyon tetszik, hogy vállra terítve szárnyakad ad a viselőjének – zseniális ötlet :)

Macskás selyem sál //Leah Goren// Csipkés csoda //DaWanda//

A cicás darab szintén igazi különlegesség, és nagyon tetszik a púderrózsaszín és sötétkék szín együtt. A csipkés sál pedig amilyen egyszerű, olyan zseniális (megkockáztatom, hogy akár remek csináld magad!-projekt is lehetne belőle, ha találsz hozzá megfelelő anyagokat).

Szürke-rózsaszín sál //aCutee//

Így utolsónak pedig egy olyan sált mutatok nektek, aminek elsősorban a színei fogtak meg, és hogy az egyszínű sávokat néha csíkos anyaggal kombinálta a készítő. Visszafogott, mégis különleges darab :)

Ez volt az én idei kis sál-körképem, remélem tetszett. Nektek melyik lett a kedvencetek az összeállításból?

Csináld magad! Kávés bőrradír

Rendszeres kávézó vagyok, naponta egy-két csészényi simán elfogy nálam. Az állandó kávéfőzésből adódik, hogy mindig marad utána kávézacc, amit már eddig is felhasználtam – hála Bogcának -, de nemrég találtam egy leírást Elizabethnél, a Delightfully Tacky blogon arról, hogyan lehet kávés-mézes-cukros testradírt készíteni. Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy pont mindenem akadt hozzá itthon (általában ez a baj az ilyen csináld magad kencékkel – valami mindig hiányzik), úgy hogy nekiláttam :)

Hozzávalók (az eredeti recept a Delightfully Tackyról):

  • 1 csésze kávézacc
  • 1 csésze cukor
  • fél csésze kókuszolaj
  • 1 evőkanál fahéj (mondjuk szerintem ez túlzás :D)
  • 1 teáskanál szerecsendió
  • 2 evőkanál méz
  • 10-15 csepp illóolaj (Elizabethnél és nálam teafa olaj, de bármi más is jöhet)

A fenti hozzávalókat összekutyulod egy kisebb befőttesüvegben vagy egy üres műanyag tégelyben, és már meg is vagy :) Ha használod, zuhanyzás közben radírozd át a bőrödet vele, majd egyszerűen öblítsd le.

És most, hogy kezedben az eredeti recept, akár neki is láthatsz :) De azért elmondom, én hogyan csináltam. Türelmetlen vagyok, és nem akartam gyűjtögetni a zaccot (plusz féltem attól, hogy nem válik be a dolog, így minél kevesebb veszteséggel szerettem volna megúszni ezt a kalandot), így végül csak egy adagnyi kávézaccot használtam fel (két személyes kotyogónk van), és próbáltam ehhez arányítani a többi hozzávalót. A fahéjjal és a szerecsendióval is óvatosan bántam, nem szeretnék egy illatgyertya bolt szagának töménységével vetekedni. Kb. fél teáskanál ment bele a fahéjból, és még ennél is kevesebb a szerecsendióból.

Mint kiderült utólag, nyugodtan lehetettem volna ilyen óvatos az illóolajjal is. Nekem nagyon tömény lett, szóval ha rám hallgatsz, óvatosan adagolod, és ha az első használat után kevésnek érzed, akkor érdemes még hozzátenni. A cukor is lehetett volna egy picit kevesebb nekem. De összességében élveztem az első használatot, úgy hogy végül hozzádobtam mégy egy adag zaccot, és megpróbáltam korrigálni a hibáimat. Illóolaj abszolút nem ment bele, a cukorból pedig csak feleannyit tettem bele, mint az első körben. Az így kapott massza végül sokkal jobban megfelelt az én igényeimnek :) Szóval ha te is bizonytalan vagy, először csinálj egy fél adagot belőle, hogy kitapasztald, milyen arányok felelnek meg neked a legjobban. Szintén javaslom a kisebb adag elkészítését, ha érzékeny bőröd van, és először csak tesztelni szeretnéd, hogy tényleg jó hatással van a bőrödre, és nem vált ki semmilyen kellemetlenséget (viszketés, bőrpír, ilyesmik).

Nekem nagyon jó puha és illatos lett tőle a bőröm, így nagyon hamar rászoktam arra, hogy hetente kétszer-háromszor használjam. Használat előtt egy kiskanállal mindig összedolgozom egy kicsit (a kókuszolaj egy adott hőmérsékleten megszilárdul, így fehéres kérget képez a bőrradír tetején), és máris használható :) Próbáljátok ki ti is!

A kép a Delightfully Tacky blogról származik.

Körtés-kakaós piskóta

Az albérletben lakás pozitívuma, hogy van saját konyhám. A negatívuma, hogy nincs rendesen felszerelve. Nagyon sokáig két dolog is hiányzott  az életemből: egy kézi mixer és egy konyhai mérleg. A jó hír pedig az, hogy jelenleg már csak az előbbi miatt érzem hiányosnak a konyhánkat, anyukám ugyanis meglepett a világ legegyszerűbb, de ugyanakkor legcukibb konyhai mérlegével :) Ennek örömére körtés-kakaós piskótát sütöttem, aminek a receptéjt szeretném most megosztani veletek:

Hozzávalók:

  • 25 dkg margarin
  • 25 dkg cukor
  • 30 dkg liszt
  • 5 tojás
  • 1 dl tej
  • 1/2 cs sütőpor
  • 3 evőkanál kakaópor
  • 3 nagyobbacska körte

A margarint, a cukrot és a tojásokat együtt habosra keverjük, majd hozzáadjuk a tejet. Külön tálban összekeverjük a lisztet a sütőporral és a kakaóval, majd ehhez hozzádolgozzuk a margarinos masszát.

A körtéket meghámozom, negyedekre vágom, és kiveszem a magházat belőle. Ezután kb. 1 centi vastag szeleteket vágok belőle (aki akarja, kockázhatja is – én lusta voltam :D).

A masszát kivajazott, kilisztezett tepsibe kanalazzuk, aztán belerakjuk a körteszeleteket is. 180 fokra előmelegített sütőben sütjük – végezzünk tűpróbát, hogy lássuk, mikor van kész :)

És ennyi is volna: gyors, egyszerű és nagyon finom :) A nagymamám csinált hasonlót tortaformában is, ott a tészta nyilván egy kicsit máshogy néz ki, de nagyon mutatós, ha a kerek formában a körteszeletek is szépen körbe vannak rendezve.

Wonders of Wdnesday #8

Színes, szegecses táska //Christian Louboutin// Egyedi zsinóros nyaklánc //Tash Tash// A viharszívű Mya Mavis borítója //Kemese Fanni// Kávés gyűrű //eBay// “Szellem ölelés! Nem érzed, pedig itt van!” //Chibird// Rózsás karkötők //BeauMiracle Jewelry//

Szellem ölelést mindenkinek, aki ezt most olvassa! :) Remélem tetszik nektek a kis kísértetes kép, ha a linkre kattintok, mozog is ;)

Bekerült a válogatásba Kemese Fanni hamarosan megjelenő könyvének a borítója is, én már nagyon várom (bár azt hiszem, a téli szünetig nem nagyon lesz alkalmam elolvasni, de attól még nagyon lázba hoz). Ha olyan könyvre vágytok, ami egyszerre magyar (ami a szerzőt illeti) és disztópiás, nézzetek utána Fanni könyveinek :)

Garden Love – Letölthető háttérkép

Tudom, hogy ősz van, és színes falvelekkel kellene elhamoznom titeket, de ezeknek a kis lilal virágoknak nem tudtam ellenállni. Először egy jópofa virágos összeállítást szerettem volna mutatni nektek, végül inkább kiválaszttottam egyet közülök, amit háttérképként bármelyikőtök lehtölthet :)

A háttérképek letöltéséhez kattints ide!

A hátteret az alábbi méretekben tölthetitek le:
1366×768, 1280×1024, 1280×800, 1024×768
A képeket csak asztali háttérképként használhatod (magáncélra). Ha másra szeretnéd használni, kérlek, vedd fel velem a kapcsolatot! 

Selfie kisokos – Az alapokról amatőröknek

Jól sikerült képet látni magadról jó érzés. Amikor embereket fotózok, nagyon élvezem, amikor az illető visszanézve a képeket rábök egyre, és kijelenti, hogy ez szuper lett. Ilyenkor egészen hasznosnak érzem magam :)

Tényleg hiszek abban, hogy egy jó kép segíthet abban, hogy jobban szeresd önmagad. Hogy elhidd, hogy te is szép vagy, és lásd, hogy mi az, ami szép benned. Ez tök fontos, mert mind tudjuk, nem vagyunk egyformák, ami igaz a szépségre is (meg még sok más tulajdonságra), de attól még nem kell senkinek úgy gondolnia, hogy ő egy vizuális környezetszennyezés. Mert ez butaság. A szépség szubjektív dolog, ami az egyiknek tetszik, az a másiknak nem. Ha tetszeni akarsz magadnak, fontos, hogy megtaláld azokat a részleteket a külsődben, amiket igazán szeretsz.

Visszatérve a képekhez, a jó fotó nagyon sokat dobhat az önbizalmadon. Ha nincs rá lehetőséged, hogy hivatásos fotós készítsen rólad képeket, és túl szégyellős vagy ahhoz, hogy mások fotózzanak, érdemes kipróbálni az önarcképek készítését. Csak te és a fényképezőgép. Íme néhány tipp és infó, amit jó tudni, ha belevágsz.

1. Gyakorolj a tükör előtt

Mielőtt komoly kapcsolatot építenél ki a fényképezőgépeddel, tölts el némi időt a tükör előtt. Igazítsd meg a hajadat, nézd meg, hogy áll a legjobban. Ingasd jobbra balra a fejed, körözz vele, próbáld megtalálni azt a szöget, amelyikből a legszebbnek látod az arcodat. Hasonló gyakorlat mehet a test többi részére is, mozgasd a vállaidat, a csípődet. Vizsgáld meg magad, melyik póz áll jól, kísérletezz bátran. Ha valami nem lenne előnyös, nevess hangosan a tükörképeden, grimaszolj, oldódj fel. Igen, az ott szemben te vagy. Igen, ilyen az arcod, ilyen a tested, és ez tök rendben van! Most nem lát senki, úgy hogy próbálj meg minden feszültséget elengedni.

2. Igaz a hír, a lencse torzít!

A legtöbb kompakt fényképezőgép és kamerás telefon lencséje nagylátószögű, ami nem egyezik meg azzal, amit az emberi szem lát – tehát egy torz képet mutat ahhoz képest, amit te érzékelsz. Ennek megvannak a maga előnyei (a nagylátószöggel nagyobb teret tudsz befogni, ami a turista látványosságok megörökítésénél gyakran jól jön), viszont portrézni nem kifejezetten ideális. Azokat a dolgokat, amik közelebb vannak a fényképezőgéphez, aránytalanul nagyobbnak mutatja a hátrébb lévőkhöz képest. Így például ha túl közel van az arcod a lencséhez, az orrod nagyon nagynak fog tűnni, és a fejed is nagy lesz a tested többi részéhez képest. Szerencsére a távolságok és a  kamera szögének megfelelő beállításával tudod mérsékelni a torzító hatást a képeken. De erről majd később. Most csak azt akartam, hogy tudd, hogy ez létezik, és sok rossz képre ad magyarázatot :)

3. Jó barátok: az állvány és az időzítő

Most már tudod, hogy a lencse néha torzít – és íme egy ötlet, hogyan tudsz tenni ellene. A legtöbb kompakt fényképezőgép és kamerás telefon beállítható úgy, hogy a fényképet pár másodperces késleltetéssel készítse el. Ez akkor jön jól, ha van egy állványod, amire felteheted a fényképezőgéped, miközben te kicsit távolabb állsz az arányosabb külső érdekében :) Ha nagyon szerencsés vagy, talán van otthon elfekvőben kamera állvány azokból az időkből, amikor még a videó kamera volt a menő. Ha nincs, akkor sem kell elkeseredni, már sorolom is a lehetséges alternatívákat. Egyrészt, pici (kb. 15 cm magas) állványt viszonylag olcsón lehet beszerezni a műszaki boltokban (én olyan 1500 Ft körül vettem a sajátomat), de eBayen is érdemes körbenézni.  Ha pedig ennyit sem akarsz költeni rá, akkor ideje kreatívnak lenni, és kitalálni hová lehet felrakni a fényképezőt. Könyvespolc, autó motorház teteje vagy kerítés is szolgálhat állványként, de remek emelvényeket lehet készíteni pulcsiból és táskákból a fűben hasalós képekhez :) (more…)

Keri Smith felfedezések – A víz

Remélem láttátok a tegnapi cikkemet a How to be an Explorer of the World című könyvről (ha nem, kattintsatok a linkre :)). Az első bejegyzéshez egy könnyű felfedezést választottam nektek. A gyakorlat lényege, hogy kutasd fel a víz minél több formáját, és nézd meg, milyen alakzatokat ad ki. Aztán ha van kedved, hozz létre magadtól is néhányat :) Én ezt a feladatot elég szabadon értelmeztem, nekem egy tó és egy folyó is különféle formákat jelent, már úgy önmagában. De azért találtam sok mást is :)

Ha szívesen kipróbálnátok ezt a gyakorlatot, én a helyetekben nem most rögtön írnék róla listát, hanem pár napig igyekeznék jobban a vízre fókuszálni, gondolatban vagy egy fecnire összegyűjteni őket. Nálam hetek teltek el a gyakorlat kezdete és a teljes lista megírása között, de még most is, ahogy épp gépelem be, akadtak új ötleteim. Több víz van körülöttünk, mint gondolnánk ;)

Itt láthatjátok a vízzel kapcsolatos képeimet, készüljetek fel, jó hosszú bejegyzés lett!

Elsőként, hoztam nektek egy alkonyi fényben tükröződő folyót:

Aztán jön egy kis Balaton, mert egy tó is kell a felsorolásba :)

A folyókban és tavakban pedig vannak hullámok:

De az eső is vízből van, és ha esik, a cseppek szépen sorakoznak az ablakon és a leveleken :)

(more…)

How to be an explorer of the world – Fedezd fel a világot (újra)!

Érezted már úgy, hogy unod magad ott ahol vagy, és szívesen fedeznél fel új helyeket, ahol új  tapasztalatokat szerezhetsz? Keri Smith könyve azt mutatja meg, hogyan fedezz fel új dolgokat azokon a helyeken, ahol minden nap megfordulsz, és segít meglátni az érdekességet ott, ahol talán még sosem kerested.

Az alcím szerint (Portable Life Museum) a könyv egy múzeumi látogatásra visz a saját mindennapjaidba. Ötvenkilenc gyakorlatot találsz arra, hogyan fedezd fel újra a saját világodat, és segít kifejleszteni egy egészen új látásmódot. A gyakorlatokon kívül pedig van pár rövid írás arról, hogyan válj felfedezővé, hogyan kezdj neki ennek az egésznek, és milyen eszközökre lehet szükséged (nyugi, nagyon sok dologhoz elég egy jegyzetfüzet és egy fényképezőgép). A felfedezéseid dokumentálására is találsz tippeket, plusz a könyv végén van néhány oldal, ami kifejezetten arra szolgál, hogy ott rögzítsd a tapasztalataidat.

A könyvben tényleg nagyon sok jó ötlet van, minimum egy átlapozást javasolnék mindenkinek :) Sajnos itthon elég nehéz beszerezni (én BookDepository-n rendeletem a sajátomat, akciósan :)), ezért úgy gondoltam, hogy megosztom veletek a kedvenc gyakorlataimat, és a végeredményt is. Ha van kedvetek, lehet csatlakozni, nagyon szívesen megnézem/elolvasom, hogy ti hogyan fedezitek fel a környezeteteket.

Holnap már jön is az első felfedezés! ;)