Fülvédőt mindenkinek!


Gyónás következik: imádom a fülvédőket :) Igaz, nekem csak egy van, de minden télen eltervezem, hogy beszerzek még egyet, mert annyira jó, hogy melegíti a fülemet (és nem csúszkál le róla, mint a sapkák általában). Hogy idén végül szerzek-e be újabb darabot, az kérdéses, de az gyors összeállítást azért hoztam nektek, hátha inspirál titeket is. Amint látjátok, nálam a szőrös-kötött darabok a befutók :)

Ti hordotok fülvédőt?

Az összeállítás a polyvore.com-on készült.

Baconös-sajtos falatkák

A következő ötlet annyira egyszerű (és annyira finom), hogy szinte meglepődöm, hogy miért nem magamtól jutott eszembe :D Persze azért alakítottam egy kicsit a dolgon (az eredeti helyen nem bacon volt benne, hanem valami gépsonka szerű cucc), de ez tényleg nem az a kaja, amit sokat lehet csűrni-csavarni.

Hozzávalók:

  • 1 csomag leveles tészta
  • 1 csomag apróra kockázott bacon
  • 20 dkg sajt
  • 1 tojás sárgája
  • szezámmag vagy lenmag

A leveles tésztát ketté veszem, és az egyik felét lisztezett deszkán kinyújtom úgy, hogy egy hosszúkás téglalapot kapjak belőle. A közepére egy csíkban bacont és sajtot szórok, majd feltekerem úgy, hogy egy hosszú kígyót kapjak. Ezt a rudat ujjnyi vastag szeletekre vágom, a tetejét megkenem tojássárgájával, és lenmaggal és/vagy szezámmaggal meghintem. Sütőpapírral bélelt tepsibe helyezem  falatkákat, és addig sütöm őket, amíg barnulni nem kezdenek. A leveles tészta másik felével ugyan ezt játszom el :)

Nyilván ez a gyors és egyszerű változat, akinek van ideje, a tésztát elkészítheti maga is :) Nekem nem érte meg ennyit dolgozni vele pluszba, mert a falatkák általában azelőtt el szoktak fogyni, hogy egyáltalán kihűlnének. Szóval így pont egálban van az elkészítés és az elfogyasztás ideje :D

Keri Smith felfedezések – Ahol épp ülsz

Ismét egy könnyű felfedezés a How to be an Explorer of the World című Keri Smith könyvből. A gyakorlat lényege ezúttal az, hogy írj le tíz olyan dolgot, amit figyelhetsz onnan, ahol éppen ülsz, de nem vetted őket észre, amikor leültél. A feladat szinte bárhol megvalósítható, remekül el lehet vele ütni az időt, ha valahol várakoznod kell, de csak úgy szórakozásból is bedobhatod, ha egy séta alakalmával leülsz egy padra nézelődni. A lényeg hogy legyen nálad toll és papír, de akár a telefonodba is bepötyögheted a listát Nehezíteni lehet azzal, ha olyan környéket keresel, amit viszonylag jól ismersz, hiszen ott nehezebb lesz új dolgokat találnod. Ha biztosra akarsz menni, keress olyan helyet, ami nem túl ismert számodra, de viszonylag mozgalmas és változatos – így biztosan meglesz az a tíz dolog :)

Én egy játszóteret választottam ki magamnak, amit már többször láttam messziről, de mivel nem vagyok érintett játszótér ügyben, még sosem vizsgáltam meg jobban azt a környéket. Először nehéz volt elkezdeni a listát, nem jöttek olyan könnyen a gondolatok, de bele lehet jönni. Minden apróságra figyelni kell, és nem szabad azon gondolkodni, hogy vajon érdemes-e lejegyezni az adott dolgot. Mert érdemes, és kész :)

Szóval itt az én listám (tizenkét dolog van rajta, nem akartam megállni tíznél :D). Tudom, nem sokat mond így látatlanba, úgyhogy rögtön utána mutatok néhány képet is a környékről (nem fotóztam le mindent ami a listán szerepel).

– egy ülő nő szobra
– egy cikcakkos háztető
– pókhálókon megcsillanó napfény
– félig csupasz bokrok
– kopott házfalak
– 8 emelet mögöttem
– 4 lépcsőház szemben
– egy régi kutyakozmetika cégérrel
– új padok a régiek között
– kavics csikorog a cipők alatt
– galambok kapirgálnak a szobor körül
– egy fa, sötét levelekkel

Ha megcsináltátok a kihívást, írjátok meg hogy tetszett! Listákat és képeket is szívesen látok :)

Írj te is logbookot!

Nem rég írtam nektek Austin Kleon könyvéről, a Lopj úgy, mint egy művészről. Az egyik, amit a könyv olvasásakor megfogadtam magamnak, hogy a szerző tanácsára logbookot – azaz hajónaplót – fogok írni. Ezt augusztus közepén kezdtem, azóta majdnem minden nap foglalkoztam is vele. Lássuk, hogy megért-e? :)

Először is, beszéljünk arról, hogy mi is a logbook? Austin Kleon ebben a blogbejegyzésében sok mindent megoszt a saját kis naplójáról. Mint írja is, a logbook nem egy igazi napló, hanem egy könyv vagy füzet, tele listákkal, ahol a listák egyszerű tényeket sorolnak fel.

Ehhez a rövid, tömör formához tartom én is magamat, amikor a saját logbookomon dolgozom. Sokkal egyszerűbb, mint egy rendes naplót írni – általában 10 percnél többet nem foglalkozom egy logbook bejegyzéssel, és szinte soha nem írok többet egy oldalnál. (Autsin Kleon könyvében csak egy-egy oldal jár egy napnak a logbookban, de úgy döntöttem, hogy én engedélyezek magamnak kettőt is, ha szükséges, mivel elég nagy a füzetem sortávolsága, és én is nagy betűkkel írok. Nyilván azokban az előre dátumozott lapú moleskine-ekben, amiket a szerző használ, erre nem nagyon van lehetőség. Igazából, neked kell eldönteni, hogy mennyi helyet akarsz magadnak hagyni, de ügyelj arra, hogy ez tényleg nem egy klasszikus napló, így mindent tényt és eseményt kicsit le kell csupaszítanod.)

Ha valaki szeret rajzolni, csinálhat kis ábrákat is magának. Sőt, utána nézve a logbookoknak, találtam olyat is, hogy valaki csak néhány szót jegyzett le naponta, a többit pedig egyszerű rajzok formájában mutatta be. Ez egyrészt tök jó, mert fejlődik a kézügyességed (egy csomó olyan dolgot fogsz lerajzolni, amit előtte lehet, hogy sosem próbáltál), másrészt, ha vizuális típus vagy, az ábrák valószínűleg jobban megragadnak majd, mint a betűk.

Mi kerül a logbookba?

  • a nap legfontosabb eseményei (találkozók, történések, ilyesmik)
  • olyan dolgok, amik aznap örömet okoztak (itt az én lelkesedésemtől függően megy bele minden kis apróság vagy csak egy-két kiemelten fontos dolog)
  • mi a helyzet a projektjeimmel? (Mindennap leírom, ha foglalkoztam valamit a céljaimmal, és ha igen, pontosan mit.)
  • mit olvasok éppen?
  • és a fenti dolgokhoz kapcsolódó rövid gondolatok és érzések.

Azt hiszem, ami a leghasznosabb dolog a logbookban, az a céljaim nyomon követése. Legyen szó tanulásról vagy a blogomról, könnyen látom, hogy végeztem-e valódi munkát. Maradjunk a blog példájánál: azt nem érdemes leírni, ha csak párszor megnyitottam az oldalt, kijavítottam két szót az egyik bejegyzésben, majd vetettem egy pillantást a statisztikákra. Igen, leírhatnám úgy, hogy Ma foglalkoztam a blogommal, ami igaz is lenne. De pont az ilyenek miatt, igyekszem rávenni magamat, hogy konkrétumokat írjak le – pl. Írtam két bekezdést az egyik receptes bejegyzéshez, és megszerkesztettem hozzá a képeket is. Ezt visszanézve láthatom, hogy tényleg valódi munkát végeztem aznap, és nem csak úgy csináltam, mintha. Természetesen nem az a lényeg, hogy ezentúl minden egyes napom úgy teljen, hogy valami hasznosat teszek a blogomért – pihenni is kell valamikor ;) -, de jó látni, hogy milyen ütemben haladok.

Más pozitív hatásai is vannak a logbook írásnak. A ma lejegyzett aprócska tények két hét múlva hasznos információk lehetnek. Például, ha látok egy kis parkot az egyik busz ablakából, amit addig még nem ismertem, és később a logbookomba felírom azt, hogy Helyes kis park, 3-as busz, Katica utca, az jól jöhet, amikor pár héttel később új helyszínt keresek fotózáshoz, vagy szeretnék összehozni a párommal egy pikniket. Ilyenkor tök jó, ha van valami emlékeztetőm, ami segít elindulni. Egy másik eset, hogy ha most lejegyzem, hogy anyukám milyen isteni rántott brokkolit csinált, akkor lehet hogy legközelebb visszaolvasva elhatározom, hogy milyen klassz lenne, ha legközelebb én is azt főznék, esetleg rögtön jön az ötlet egy új blogbejegyzéshez, ami a tökéletes rántott brokkoli titkát taglalja.

Szóval érdemes adni neki egy esélyt, különösen, ha szívesen írnál naplót, de tudod, hogy nem lenne rá mindennap időd. hogy szépen, részletesen megfogalmazd az aznapi történéseket, és ha szeretnéd dokumentálni az utat a céljaid eléréséhez. Erre jó a logbook: segít mozgásban maradni, és mutatja, hogy mennyit haladtál. Elvégre az igazi hajónapló is erre szolgál, nem? :)

A kép forrása: unsplash.com

Csináld magad! Geometrikus dobozka – Fázisfotókkal!

Egy időben sokat origamiztam – segített kikapcsolni az agyamat, és lenyugtatott. Ma már csak ritkán ülök le ezzel foglalkozni, de ha unatkozom a buszon, könnyen lehet, hogy a zsebemben talált blokkból vagy az utcán kapott szórólapból rövid időn belül hajó, kiscsibe vagy daru lesz.

A mai bejegyzésben azonban valami olyasmit hajtogattam nektek, ami nem csak jópofa, hanem hasznos is. Nem rég tanultam meg, hogyan lehet ezeket a geometrikus tárolódobozkákat elkészíteni, és annyira egyszerűek, hogy mindenképp meg szerettem volna osztani veletek is. Ez az első olyan Csináld magad! bejegyzésem, amiben lépésről lépésre végig vezetlek titeket a folyamaton – mivel ez az első, a tökéletestől nagyon messze van, szóval mindenféle építő vélemény jól jön :) Addig viszont lássuk, hogyan készülnek el ezek a kis dobozok.

Eszközök:
A dobozok előállítása szerencsére nem túl eszköz igényes – négyzet alakú színes lapok és némi ragasztó kell csak hozzá.

Elkészítés:
Igyekeztem egyszerű lépésekre bontani nektek a dobozok elkészítését. Az egész hajtogatás nem tart tovább 5 percnél, szóval akár már most belevághatsz. Én az első kis tárolómat apró jegyzetlapokból készítettem, mert azok voltak kéznél :) (more…)

Kreatív gyakorlat – Idézz önmagadtól!

Régen nagyon szerettem a fotóimhoz idézeteket társítani. Volt, hogy eleve egy-egy jó gondolathoz fotóztam a képet, de gyakoribb volt az, hogy szerettem volna valami plusz szöveget adni a kép leírásához, amitől a fotó még nagyobb jelentőséget kaphat. Képes voltam rengeteget kutakodni egy-egy jó idézet után, de mindeközben megfigyeltem, hogy vannak fotósok – akikért mellesleg teljesen oda voltam -, akik maguk írtak pár soros gondolatokat, rímes vagy rímtelen rövid verseket a saját képeikhez. Mivel a fotózás előtt az írás volt a nagy szenvedélyem, kaptam az alkalmon, hogy ezekkel a rövid szösszenetekkel egyszerre fejezzem ki magam a régi és az új hobbim segítségével.

A feladat tehát, hogy inspirálódj a mindennapi tapasztalataidból, vagy gyűjts motivációt a feladataidhoz. Írj rövid verseket (akár két soros is lehet), fogalmazz meg egy rövid mottót vagy írj egy hosszabb bekezdést arról, ahogy éppen érzed magad. Ahhoz, hogy idézetszerű legyen, próbálj meg általánosan fogalmazni, elvonatkoztatni annyira a jelen helyzetedtől, hogy az, amit írsz, bárki számára érthető legyen (ettől még nem kell megmutatnod senkinek, amíg alkottál :D). (more…)

Héjában sült töltött krumpli

Elöljáróba: amint látjátok, nem én vagyok az év ételfotósa. De majd fejlődöm :D Ez a kaja amúgy is ronda – de finom :)

Alapvetően ennek a kajának is az az előnye, hogy nem kell érte nagybevásárlást csinálni, hiszen a legtöbb alapanyag a legtöbb háztartásban állandóan készleten van :) Emellett pedig tök jól variálható, rengeteg recept van a neten, amikből ötletet lehet meríteni különféle töltelékekhez. Nálunk végül ez a recept volt a befutó (az eredetit az Apróséfen olvashatjátok):

 Hozzávalók:

  • közepes méretű krumplik (igyekezz kb. egyforma nagyságúakat választani)
  • krumplinként egy-egy tojás
  • szalonna
  • vaj
  • sajt
  • kevés petrezselyemzöld

Bocs, hogy nem írok pontos mennyiségeket, de nekem ez tipikusan egy olyan kaja, amibe minden igény szerint mehet. Nyilván a krumplik kiválasztásánál ügyelni kell arra, hogy abban majd egy tojásnak és némi vajnak meg szalonnának el kell férnie. De mondjuk azt, hogy mennyi szalonnát akarsz beletenni, az igazából teljesen rajtad múlik :)

Na, lássunk neki az elkészítésnek! A krumplikat megmossuk, majd feltesszük főni, és addig főzzük, amíg meg nem puhulnak (vigyázz, nehogy túlfőzd, nem szabad szétesnie). Én villával böködtem időnként, hogy lássam, jók-e már.

Ha megfőttek a krumplik, leöntjük róluk a vizet, és amikor már egy picit hűltek – tehát már nem égetik a kezedet, amikor megfogod őket -, akkor az egyik oldalukról levágsz egy darabot, majd helyes kis lyukat kaparsz a krumpliba a tojásnak. Erre egy teáskanál tűnt nekem a legalkalmasabb eszköznek. A farigcsálás végeztével egy-egy kávéskanálnyi vajat teszünk bele, aztán jöhet az apróra vágott szalonna (bár vékony bacon szalonnával egy az egyben tök jól ki lehetne bélelni az egészet, szóval ezzel is próbálkozhatsz), aztán a tojás. Utána megszórjuk reszelt sajttal és petrezselyemzölddel, majd mehetnek a 180 fokra előmelegített sütőbe.

A tojás kb. fél óra alatt sül szilárdra, ha lágyabban szeretnéd, akkor hamarabb is kiveheted őket a sütőből. Mi végül magában ettük a krumplikat, de szerintem egy kis saláta (mondjuk egy paradicsom-uborka-jégsaláta kombó) nagyon passzolna hozzá. Az adagokkal vigyázat, mert hihetetlenül laktató kaja, egy éhes ember is lazán jól lakik két krumplival. Tapasztalat :D

5 blog, temérdek outfit

Soha nem merném kijelenteni, hogy értek a divathoz, vagy hogy van bármi figyelemre méltó az öltözködésemben. A napjaim nagy részében a póló-farmer vonalat erősítem, de sokszor előtör belőlem a szoknyázhatnék és büszke vagyok a tavaszi-őszi cipő gyűjteményem változatosságára :D Szeretem a szépet. Attól, hogy nem vagyok egy divat-guru, felismerem, ha valakinek van érzéke hozzá, és szívesen nézegetek outfit fotókat a neten. Az ezzel foglalkozó blogok messze jobbak, mint bármelyik divatmagazin, amihez valaha szerencsém volt.

A mai bejegyzésbe olyan bloggereket mutatok be nektek, akiknek nagyon szeretem az outfitjeit, és gyakran elidőzöm az oldalukon összeállításokat nézegetve. Természetesen jóval több ilyen blog van, mint amit most bemutatok, de ha mindenkit felsorolnék, ez egy szégyentelenül hosszú bejegyzés lenne – de nyugi, már tervben van a következő ilyen bejegyzés is ;) A mostani listánál a számozás semmilyen sorrendre nem utal – ezeket a blogokat össze sem lehet hasonlítani, mindegyik másképp jó :)

1. Elizabeth (Delightfully Tacky)

Bohém és vintage – azt hiszem, ezzel a két szóval lehetne a legjobban jellemezni Elizabeth stílusát. Nagyon szeretem, igazán természetes összhatást keltenek az összeállításai.

2. Elsie és Emma (A Beautiful Mess)

Az ABM-t azért szeretem, mert rengeteg dologhoz találok benne inspirációt magamnak. Naná, hogy outfitben is. Elsie és Emma rovata, a Sister Style tele van ötletes és tarka öltözetekkel – és bolondos, vidám fotókkal!

3. Mimi (Life of PeaM)

Egy magyar kedvenc a sok külföldi között :) Mimi összeállításaiban azt szeretem, hogy egyaránt találok benne elegáns és lezserebb öltözeteket is, és a különleges és egyszerűbb darabokat és klasszul kombinálja.

4. Emerald (Sunday Crossbow)

Az egyszerű külsejű blog remek outfit postokkal van teli. Imádom Emerald stílusát, nagyon változatos, és annyi imádni való kiegészítője van, hogy csak na :D El tudnék fogadni egy olyan ruhatárat, mint az övé.

5. Rebecca (The Clothes Horse)

Rebecca különleges. Különleges a blogja, a ruhái és az outfit bejegyzései is – utóbbiakban az tetszik különösen, hogy tartalmaznak olyan képeket is, amik nem feltétlenül az öltözéket mutatják be, de valamit hozzáadnak a szett hangulatához.

Ma őket szerettem volna bemutatni nektek, remélem találtatok közte kedvetekre való blogot. A kommentek között pedig várom azokat az outfit bloggereket, akik titeket inspirálnak.

Wonders of Wedneday #10

Pingvines bögre //My Dear Darling// “Ma esti előrejelzés: 99%-os valószínűséggel bor.” //I’m hungry for fashion// Virágos torta //Cake Ink// Feliratos sapka //Tokyo Hardcore// Motiváló bögre //Hello Awesome//

Javában tombol még a tanulós időszakom, de holnapra már csak két ZH-m maradt, szóval utána szusszanhatok egyet. Ennek megfelelően az előrejelzést holnap estére módosítanám, akkor ugyanis tényleg nagyon nagy a valószínűsége, hogy borozásba torkollik az este.

A tortás kép ugyan csempész egy csipetnyi tavaszt az összeállításba, de alapvetően készülünk a télre, elvégre a hideg már megvan hozzá :D

Privacy Preference Center

Close your account?

Your account will be closed and all data will be permanently deleted and cannot be recovered. Are you sure?