Minden nappal egyre zöldebb

Szeretném azt gondolni magamról, hogy amúgy sem voltam soha érzéketlen a téma iránt, de az biztos, hogy az utóbbi években nagy hatással volt rám, hogy egyre több helyen jönnek velem szemben olyan írások vagy videók, amik felhívják a figyelmet arra, milyen súlyos problémákat generál a túlfogyasztás, a pazarló életmód, a felhalmozódó hulladék, a környezetszennyező és etikátlan gyártási módszerek. Mindez engem is arra ösztönöz, hogy változtassak az életmódomon, és olyan lépéseket tegyek, amik ha csak minimális mértékben is, de segíthetnek mérsékelni a fenti problémákat. Hiszek abban, hogy sok kis lépéssel is lehet nagy változásokat elérni, és szerencsére azt tapasztalom, hogy rajtam kívül még nagyon sokan gondolkodnak hasonlóan – ami nagy szerencse, mert így van kitől tanulnom :)

Lássuk, hogy mik azok az apró lépések, amiket már megtettem egy kevésbé pazarló, zöldebb életmód felé:

  1. Tudom, hogy már unalomig ismételték előttem, de: vászontáska! Ha bevásárolni megyek, mindig rákészülök egy-két vászontáskával. A legnagyobb poén, hogy egyiket sem én vettem, mindegyik repi ajándék volt – így lényegében 0 Ft-ból tudok teljesen természetbarát lenni. Törekszem arra, hogy a munkahelyemen is legyen mindig egy táska a fiókomban, hogy ha napközben eszembe jut, hogy boltba kell mennem, akkor se kelljen műanyag zacskóra fanyalodnom.
  2. Szelektív hulladék gyűjtés fokozott tudatossággal. Azt hiszem, a szelektív gyűjtés első fázisa, amikor felismered, hogy a PET palack és az újságpapír újrahasznosítható. A második az, amikor rájössz, hogy a műanyag nem áll meg a PET palacknál, a papír meg az újságnál. A haramdik szint pedig, amikor rájössz, hogy sajnos nem minden műanyagnak és papírnak jár második esély, és már erre is ügyelsz szelektálásnál. Tudom, hogy van még tovább is, de én most itt tartok. Amúgy elég gyorsan el lehet idáig jutni, csak annyi kell hozzá, hogy elolvassátok a kukákra kihelyezett tájékoztatókat arról, hogy mi lehet és mit nem lehet bele dobni, aztán ezt alkalmazzátok is. Ha egy lépéssel még tovább mennél – és miért is ne? -, érdemes utánanézni, hogy melyek azok a műanyag típusok, amiket be lehet dobni a szelekítvbe (sajnos nem mindent lehet abból, ami a gyűjtő oldalára van írva).
  3. A szelektívbe tisztán rakom a hulladékokat! Őszintén, semmiből nem tart előblíteni a mosószeres flakont vagy kimosni egy konzervdobozt, mielőtt – remélhetőleg – új útjára bocsátom :)
  4. Energiatakarékosság. Tizenéves korom óta nagy villanykapcsolgató vagyok (azt hiszem, ez volt az első lecke, amit környezettudatosságból megtanultam), törekszem rá, hogy sose égjen feleslegesen. Lejjebb csavarom a fűtést, ha nincs rá éppen szükség, nem folyatom állandóan a csapvizet, ha tudok, trükközök a mosogatásnál, hogy kevesebbet használjak, és a mosógépen is előszeretettel használom a szuper víztakarékos módot. Ezekre igazán egyszerű odafigyelni, és nem csak a környezetet terhelem kevésbé, de egy picit spórolok is vele :)
  5. Zöld takarítás, avagy mindig van itthon ecet. Mosogató takarításnál a legjobb barátom – minden csillog-villog tőle, és még a lefolyóból feljövő szagokat is semlegesíti. De persze remek társ mosógép vagy vízforraló tisztításánál is. Emellett egyre többet kísérletezem a takarítás során mosószódával, szódabikarbónával és más természetes anyagokkal (pl. így pucolom ki a mikrohullámú sütőt).
  6. Takarítás papírtörlők és nedves törlőkendők nélkül. Régebben rengeteg papírtörlő fogyott nálam a konyhában: kilöttyent folyadékok, lehullott ételdarabok feltörlésére, gyümölcsök és zöldségek pucolásához a héjak összegyűjtésére is ezt használtam. Kb. ugyanez vonatkozik az eldobható nedves törlőkendőkre, nagyjából mindent ezekkel takarítottam. Kell hozzá egy kis kreativitás, de elég jól ki lehet őket iktatni tartósabb eszközökkel – akárhányszor ezek után nyúlnál, tedd fel a kérdést, hogy valóban ez-e legjobb megoldás? Takarítani remekül lehet különféle mosható törlőrongyokkal, a zöldséghéjakat pedig egy tányérra gyűjtöm inkább. Van néhány kivételes eset, amiben mégis csak eldobható dolgokat használok, de én voltam a legjobban meglepve, amikor rájöttem, milyen sokszor kiválthatóak fenntarthatóbb megoldásokkal.
  7. Kávézaccból bőrradír. Pár éve mutattam nektek egy szuper kávés bőrradír receptet itt a blogon, de persze ha lusta vagyok, akkor csak az egyszerüsített verziót készítem el: kávézacc, pár kanál cukor és pár kanál olivaolaj – mindegyik csak úgy érzésre.
  8. Tudatos vásárlás. A mindennapi bevásárlásba bele sem kezdek bevásárló lista nélkül. Impulzus vásárlás kizárva, így csak az jön velem haza, ami tényleg szükséges. Ehhez kapcsolódóan hadd jegyezzem meg, hogy a menütervezés szintén sokat tud segíteni. Ruhák és más tartósabb cikkek esetében mindig alaposan feltérképezem a szükségelteimet és a lehetőségeimet. Vezetek ezekről a dolgokról egy kívánságlistát a tervezőmben, és mindig hagyok magamnak egy kis gondolkodási időt, mielőtt nekilátnék pénzt költeni. Volt már, hogy ezalatt kiderült, hogy az adott dologra nincs is igazán szükségem, vagy találtam rá olyan alternatívát, ami miatt végül nem kellett vásárolnom. Kevesebb fölösleges cucc = kevesebb szemét (meg nyugodtabb mindennapok, mert nem zavar be a sok kacat).
  9. Ha már vásárlás, éljen a hazai! Abból a feltételezésből indulok ki, hogy ami hazai, az bizony lényegesen kevesebbet utazik, mire a boltok polcaira kerül. Kevesebb szállítás = kevesebb környezetszennyezés. Emellett nem elhanyagolható hatás, hogy ezzel magyar emberek munkahelyét biztosíthatjuk, és olyan cégeknek adjuk a pénzünekt, akik végül itthon adóznak a nyereségük után. (Tudom, hogy ez ennél lehet sokkal bonyolulatbb is, de most maradjunk pozitívak, és egyszerüsítsük most le a képletet :))
  10. A menzára a saját ételes dobozommal megyek. A kávézóba meg a saját poharammal. Bevallom, ezt még kicsit döcögősen tartom be, de a környezeti hatáson kívül elég meggyőző a dolog költségvonzata. (Egy volt kolegámmal egyszer kiszámoltuk, hogy 50 Ft/doboz ár esetén, amennyiben mindennap menzázol és menüt eszel (leves + főétel, azaz 2 db doboz/étkezés), akkor kb. 24 000 Ft-ra jön ki a dobozok éves költsége. Tegye fel a kezét, aki ennyi pénzt értelmesebben is el tudna költeni!) A kávéspohár dolog egy picit héttérbeszorult mostanában, mert nagyon ritkán veszek elvitelre kávét, de erre az esetre vettem egy KeepCupot, aminek egyezik a mérete a baristák sztenderd cappuchinos poharával (van lattés és espressos is, ha te inkább azon a vonalon mozogsz).
  11. És amúgy is, sokszor főzök magamnak. Ezzel garantáltan elkerülve mindenféle fölsleges dobozok vásárlását és eldobható evőeszközök használatát. Ja, meg a kidobott maradékok mennyiségét is (a menzán nem mindig tudják eltalálni az ízlésemet…).
  12. Nem használok sütőolajat. Kicsi a konyhám, nincs szagelszívóm, lehetetlen bármit előállítani, ami a “rántott” kategóriába tartozik anélkül, hogy ne illatozna (khmm) tőle az egész lakás napokig. Így viszont a használt sütőolajjal sincs problémám.
  13. Kevesebb húst eszek, mint korábban. Nem mondom, hogy kifejezetten csatlakoztam volna a Húsmentes Hétfő mozgalomhoz, de igyekszem hasonló szellemben hetente 1-2 főétkezést (ez nálam jellemzően az ebéd) teljesen húsmentessé tenni, reggelire és vacsorára pedig csak minimálisan fogyasztani ilyesmit.
  14. Vízszűrő szűri a csapvizem. Ezt a megoldást eredetileg az hívta életre, hogy meguntuk a palackos vizek hazacincálását, és fura ízű pesti csapvíz (vidéki vagyok na, ott más :D) feljavítására ezt a megoldást találtuk. Szuper kis dolog, de tényleg, és fölösleges műanyag hulladék sem keletkezik.
  15. Szálas teákat iszom. Mert sznob vagyok :D De közben rá kellett jönnöm, hogy nem csak finomabb, de környezet barátabb is így. Nincsenek egyesével csomagolt filterek, a papírtasakok, amiben veszem őket pedig szelektíven gyűjthetőek.
  16. DIY projektek az újrahasznosítás jegyében. Csináltam már pólóból nyakláncot, hasznosítottam újra gyertya poharat, készítettem WC papírgurigából kábelrendszerezőt. Ennyivel is kevesebb kerül a szemétbe. Mióta egyre többet olvasok újrahasznosítás témában, azóta mégjobban érdekelnek az ilyesmik, és tudatosan keresem, hogyan tudok új esélyt adni néhány szerencsés tágynak.
  17. Utántöltők (avagy félmegoldások). Nem tökéletesen hulladékmentes megoldásról van szó, de legalább csökkenti azt, ha utántöltőt veszek a mosogatószerből és folyékonyszappanból. A következő lépés az, hogy ezeknek is találjak környezetbarát, műanyagmentes alternatívát.
  18. A zacskómentő akció (avagy egy másik félmegoldás). Ott kezdődik, hogy ha tudok, a zöldségesnél nem zacskózom be azt, amit nem muszáj (megy minden egy nagy közös vászontáskába). Amit viszont muszáj valamibe beletenni (eper, mandarin, spenót, mogyoró), annak a zacskóját igyekszem megmenteni. A tiszta zacskókat elteszem, hogy később újra felhasználhassam őket, így egyszer használatos helyett sokszor használatosak lesznek. A következő lépés az lenne, hogy ennek is keresek egy műanyagmentes alternatívát.

Nem venném külön pontnak, de szerintem érdemes erről is beszélni: nem minden változás megy egyik napról a másikra. Koránt sem gondolom úgy, hogy szakértője lennék a témának, és még mindig sok lehetőséget látok a fejlődésre. Biztos halottad már te is a mondást, hogy nem szabad, hogy a tökéletes a jó útjába álljon. Minden lépés, amit jó irányba teszünk, számít. A lényeg  az, hogy találd meg te is azokat a területeket, amiken meg tudod tenni az első apró lépéseket :)

(Visited 245 time, 1 visit today)

További bejegyzések