Hogyan lesz a Daily Dorothy “truly Dorothy”?

Az van, hogy mindig elgondolkozom, hogy mi is a célom ezzel a bloggal, és rendszeres válaszút elé kerülök, hogy egyáltalán érdemes-e még fenntartanom. Lássuk be, időm nincs sok, a fókuszom máshol van, rengeteg egyéb dolgot szeretek még az írás mellett csinálni. Mindezek ellenére nagyon nehéz lenne megválni valamitől, amiben ennyi munkám benne van, és ami ennyi örömet okozott az utóbbi években. Szóval ahelyett, hogy lehúznám a rolót, megpróbálom időközönként újradefiniálni az egészet. Például most is.

Rengeteget gondolkoztam azon, hogy mi legyen. Gondolkoztam erősen tematikus blog felé elmozdulásban, felvetettem magamnak, hogy keressek társszerzőt (és ezzel együtt nyissunk új blogot), vagy írjak inkább angolul, hogy nagyobb közönséghez eljussak. A végletes egyszerűsítéstől a végletes bonyolításig minden eszembe jutott már.

Ami tény viszont: kell egy hely, ahol megírhatom azokat a tapasztalatokat, amiket nem csak megéltem, de már konkrét gondolatokká is értek. Kell egy felület, ami tükrözi a véleményem, és segít rendszerezni a gondolataimat. Kell egy blog, ahol kommunikálhatok a világgal.

Vicces, hogy lassan 10 éve blogolok kisebb-nagyobb megszakításokkal, különféle platformokon. Úgy tűnik, nem tudom abbahagyni. Az újradefiniálás, na az állandó. Meg az időről-időre megírt újrakezdős posztok. Mert valahogy ez is része a történetnek. Pár hónapja már megfogalmaztam, de most megfogalmazom újra: szeretnék örömmel és szabadon írni. Minimális tervezéssel, elvárásoktól mentesen. Nem a sokszínűségre, a profizmusra, hanem az őszinteségre törekedve. Nem a múltra visszatekintve, hanem előre mutatva.

Photo by Yoann Boyer on Unsplash

(Visited 179 time, 1 visit today)

További bejegyzések