Inspiráció

Wonders of Wednesday #6

Pompon fa //Wayaiulandia// Pöttyös szoknyás outfit //Sunday Crossbow// “Két dolog legyél: aki és ami lenni akarsz!” //Christina Greve// Őszies outfit //Látomás// I love you to the moon and back nyaklánc //Emma Stine//

Kicsi picire sikerült most a képes összeállítás, de ha rákattintasz, megnézheted nagyban is :)

Ezen a héten az outfitek uralkodnak a gyűjteményemben. A Látomás egy csomó jó összeállítást tett ki Pinterestre, nem kis nehézség volt kiválasztani belőle a befutót, mert nagyon sok kedvencem lett :) A Sunday Crow pedig egy nagyon klassz outfit blog, csak pár napja találtam, de nagyon élveztem a böngészést a bejegyzéseik között. Érdemes a kiemelt összeállításon kívül más bejegyzést is megnézni ezen az oldalon, nekem nagyon tetszettek.

A könyv nem szent – Olvass bátran elektronikusan!

Amikor az emberek meglátják, hogy e-book olvasóval rohangálok mindenhová, egy bizonyos részük rendszeresen felteszi nekem ezeket a kérdéseket: nem furcsa? Nem fárasztja a szemedet a képernyő? Hogy bírod ki lapozás nélkül? Nem hiányzik a könyvek illata? Én nem tudnék meglenni anélkül…

Az én szememben az e-könyvek elutasítása sznob dolog. Én is szeretem a könyv illatot. De elég sok könyvem van ahhoz, hogy ha szagolgatni akarok, akkor megtehessem. Ezen kívül azonban, egy könyvet nem az határoz meg, hogy fizikailag egy nyomtatott lapokból összefűzött tömbként jelenik meg. Jobb esetben, nem ettől lesz értékes vagy élvezhető, hanem a lapokra nyomtatott tartalomtól. Meg értem, ha valakinek a papíralapú könyv a kényelmesebb, vagy szereti a megvásárolt kötetet a polcon látni, de ne tegyünk úgy, mintha a könyv illat és a lapozás élménye értékesebb lenne, mint amilyen. A matek könyvemet sem szagolgatom, és nem érzek semmiféle átszellemülést attól, hogy lapoztam benne egyet. Pedig az is könyv. Papíralapú.

Ami a lényeg, az a szöveg, és ideális esetben nincs különbség aközött, amit a papírra nyomtatnak és ami az e-book olvasó képernyőjén megjelenik. Ha magával ragad a történet, az mindenhogy magával fog ragadni. Én kényelmesnek tartom az e-book olvasót. Ugyanúgy tudok vele jobbra-balra fetrengeni az ágyban olvasás közben, és ugyanúgy elgémberedik a nyakam egy idő után. Ha rendes e-book olvasót veszel, az nem fárasztja a szemedet jobban a papíralapú könyvnél, hiszen nem tükröződik, nem csillog, nincs saját fénye. Ha rendes e-book formátumban kerül fel a könyv az olvasóra (tehát nem pdf-ben, hanem mondjuk mobi vagy epub formátumba), akkor még a betűméretet is lehet állítani, ezzel is ideálisabbá téve az olvasást.

Az e-bookok általában olcsóbbak papíralapú megfelelőjüknél, és most már egyre több magyar webáruházban vásárolhatunk e-könyveket. Ezen felül léteznek olyan oldalak (mint például a Magyar Elektronikus Könyvtár), ahonnan ingyen tölthetünk le könyveket, illetve a webáruházak is gyakran kínálnak kedvező akciókat. Én a könyvek olvasása mellett főiskolai jegyzeteket illetve diasorokat is az e-book olvasómon olvasom tanulás közben. Így okosan kihasználva, a kütyü hamar visszahozza az árát, és még a környezet tudatosan élők is örülhetnek: ha a jegyzeteidet e-bookként olvasod, nem nyomtatsz fölöslegesen ki több száz oldalt, amik a félév végén úgyis a szemetesben kötnének ki.

Egy szó mint száz, ne haragudjunk az e-bookra, amiért nincs könyv illata, inkább ünnepeljük az előnyeit. A papír alapú könyvek ideje nem járt le, fölösleges úgy tekintenünk az e-könyvekre, mint gonosz kis démonokra. A tartalom a fontos, és ezen a formátum nem igazán változtat.

Limzy és virágai

Amit ma hoztam nektek, az számomra nagyon különleges.Először csak egy képet akartam berakni róla a Wonders of Wednesdaybe, de végül meggondoltam magam, mert ezek az alkotások megérnek egy külön bejegyzést.

Limzy (teljes nevén Lim Zhi Wei) egy malajziai művész, aki a festményeit virágokkal (és más egyéb apróságokkal) kombinálja. Számomra a legkedvesebb sorozata az, amelyben báli ruhás vagy táncoló nőket fest meg, hozzá pedig a ruhájukat valamilyen virágsziromból formázza meg. Ez azonban csak egy része Limzy munkásságának: a virágszirmokból sok más kedves és színpompás képet készít, de alapanyagai között találunk zöldségeket, bélyegeket és gemkapcsokat is. Munkáit megtalálhatjátok a blogján, Facebookon, Instragramon és Tumblrön is – én csak néhány kedvenc képemet mutattam meg nektek ebben a bejegyzésben, de ha tetszett, feltétlenül látogassatok el a fenti oldalak valamelyikére, mert még sok-sok csoda vár rátok :)

Győri hangulat

A múlt héten, amikor Győrben jártam, lőttem pár fényképet a fotós projektemhez. Nem tudtam túl sokat készíteni, mert elég szűkös volt a hely a memóriakártyámon, de azért néhány összejött :) Gondoltam megmutatom nektek is, mert imádom a győri sétálóutcák hangulatát, és mindenképp szeretnék ebből egy kis ízelítőt adni.





Ez most csak ennyi. Ha legközelebb lesz alkalmam, több képet készítek majd.

Wonders of Wednesday #5

Száraz virágokkal díszített fülbevalók //Kalafa// Cicás nyaklánc //Corbie// Csokoládéba mártott mandarin //Deliciously Yum!// Tányérok a falon //Doces Expressoes// Motiváló termosz – “A siker nem a lustáknak való.” //New England Foodie// Citrusos konyharuha //The NY Melrose Family// Pipacsos nyaklánc //Vadjutka//

Oké, lássuk az eheti termést: három különböző, de elbűvölő ékszert hoztam nektek mutatóba, három különböző magyar készítőtől. Én imádom őket, nem tudnék kedvencet választani – ha ti tudtok, írjátok meg kommentben! :)

A motiválós termosz szintén bomba ötlet (ráadásul annyira nem is nehéz elkészíteni, hiszen már sok helyen kapható olyan termosz, amin cserélhető a kép, így személyessé lehet tenni). Az biztos, hogy egy ilyennel sokkal lendületesebben indul a reggel – meg persze valami jóféle kávéval vagy teával kiegészítve.

További szép hetet mindenkinek, már csak párat alszunk és itt a hétvége!

Nincs új a nap alatt – Lopj úgy, mint egy művész!

Annyira tipikus, hogy amikor először láttam ezt a könyvet a boltban, felkaptam, mert érdekesnek tűnt, és egy gyors átforgatás (és az ár csekkolása) után visszatettem oda, ahol volt. Ja, jó pofa kis könyv – gondoltam -, de ennyi pénzt ilyen kevés lapért…

Lehet, hogy ma sem lenne több élményem ezzel a könyvvel kapcsolatban, ha moly.hu-s kalandozásaim során össze nem találkozunk, és le nem esik az állam attól, hogy milyen pozitívan értékeli mindenki ezt a könyvet. Persze, látszott elsőre is, hogy ez valami érdekes dolog lehet, de hogy ennyire… Felpiszkálták a kíváncsiságomat. Elő is kerítettem, méghozzá angolul (átlagos angoltudású emberek is nekivághatnak az eredeti könyvnek, nem operál bonyolult szakszavakkal; könnyen megérti az egyszerű földi halandó is).

És hammm… Befaltam :) Mint már említettem, nem egy hosszú könyv, de talán nem is baj, mert így mentes a fölösleges sallangoktól és hosszú tanmeséktől. Rövid, velős és lelkesítő. Lehet, hogy ha 200 oldalnyi apró betűs szöveg lenne, nem tudott volna ekkora löketet adni nekem, így viszont már aközben beindította a kreativitásomat, hogy olvastam, és egy csomó új ötlet került lejegyzésre a jegyzetfüzetembe. Engem nagyon inspirált.

Ne készülj semmi újra, Austin Kleon nem találja fel a spanyol viaszt, és a kreativitás kiapadhatatlan kútjához sem kapsz térképet. De ezzel nincs is semmi gond, mivel a könyv is arról szól (főképp az elején), hogy igazából minden új ötlet más, régebbi ötletre vagy ötletekre épül. A tippek egyszerűek, könnyen hasznosíthatóak, van köztük pár nagyon gyakorlatias tanács is, ezek mentén könnyű elindulni annak, aki követni szeretné a könyv tippjeit. A stílus könnyed, nem szájbarágós, nem okoskodós és nem elvont (ezzel kikerült minden olyan buktatót, amivel nálam elvághatta volna magát a könyv). Megszólít minden embert, akiben akár egy cseppnyi kreativitás munkál, és mindenkire vonatkozó tanácsokat ad. Nem mondja meg konkrétan, hogy hogyan remekelj egy adott művészeti ágban, de egy járható utat jelöl ki az olvasó számra a kreatív élet felé. És nekem ez tetszik.

Amit én alkalmazni szeretnék a könyvből (itt jönnek az elcsepegtetett információ morzsák a tényleges tartalomról):

  • Logbook (hajónapló? Nem tudom, hogy a magyar fordítás hogyan nevezi) vezetése – leírni a nap fontosabb eseményeit vázlatosan. Rögzítheted benne, hogy min dolgoztál aznap, hogy állsz a kreatív munkáiddal, mit ettél ebédre, hol voltál bevásárolni, láttál-e valami érdekeset. Egyszerűbb egy ilyet írni, mint egy szép részletes naplót vezetni, és mégis dokumentáltad a napjaidat valahol. Én már ki is neveztem egy régi jegyzetfüzetet logbooknak :)
  • Naptár használat – ezt olyan sok helyen olvastam már, életvezetéssel kapcsolatban is, meg kreatív munkákkal kapcsolatban is, hogy tényleg lehet benne valami. Ez a könyv megadta az utolsó lökést is ahhoz, hogy bele akarjak vágni. A lényeg az, hogy keress a napodban időt annak, amit szeretsz, és jelöld mindig, ha sikerült is foglalkoznod a projekteddel. Próbáld meg nem megtörni a láncot ;)
  • Hogyan viszonyulj a példaképeidhez? – nekem ez lett az egyik kedvenc részem a könyvben. Jó tippeket ad ahhoz, hogyan tanulj azoktól az emberektől, akikre felnézel, és hogyan kommunikálj velük (ha van rá lehetőséged).

És ha még mindig nem győztelek meg, akkor itt az utolsó dobásom: van benne egy csomó inspiráló és motiváló idézet, okos és kreatív emberektől. Egy csomó-csomó jó gondolat. Ha másért nem, ezért már megéri olvasni :)

Őszi zsongás – Megjelent az új Fércművek katalógus!

Most már hagyomány nálam, hogy minden új évszak elején napi szinten lesem a Fércművek Facebook-oldalát, várva az új katalógust. Az idei a napokban jelent meg, és teljesen levett a lábamról. Az az igazság, hogy az őszi valahogy mindig különösen eltalálja az ízlésemet (az összes többi katalógus is fantasztikus, de az őszi… az valami csoda). Épp ezért is, gondoltam mutatok pár kedvencet a legújabból, hátha kedvetek van nektek is végigpörgetni a katalógust – minimum az esztétikai élmény miatt :) Fogyasztása borongós reggeleken napfény helyett különösen ajánlott!

Szóval a fenti első képen gyapjú gombos karkötőket láthattok. Megkapóan egyszerűek, és fantasztikusak a színeik – simán beleférnénk a nyári kollekcióba is, de úgy gondolom, hogy ősszel még nagyobb szükségünk van ezekre a színekre :)

Aztán felcsapod a katalógus első oldalát, és rögtön egy olyan nyaklánc jön szembe, amibe egy pillanat alatt bele lehet szeretni:

És tényleg nem akarok túl sokat mutatni, nézzétek meg magatok a katalógust, de azért van még egy nagyon nagy kedvenc kollekcióm: az art deco ékszerek. Mindenki örömére, idén ősszel is vannak új darabok, és egyszerűen mesések:

Még annyi de annyi kedvencem van ezeken kívül ebben az őszi katalógusban! És nem bírom ki, hogy ne mutassam meg a tavaly őszi katalógusból azt, ami nélkül végül nem tudtam tovább élni :) Csak egy kis kedvcsinálónak (és hogy lássátok, miért olyan csodás ez az évszak ;)).

Nektek mi az idei kedvencetek?

Szeressük együtt az őszi napsütést!

Most már alaposan benne vagyunk a szeptemberben, a nyárnak vége, szóval itt az ideje, hogy alaposan kihasználjuk azt, ami még na napsütésből maradt. Az biztos, hogy én kihasználom :) Ennek alapján született meg ez a kis lista – olvassátok szeretettel!

  1. Nyisd ki az ablakod! Húzd el a függönyt, és engedd be a kellemes őszi fényt, és a langyos szellőt. Hamarosan elmúlnak azok a napok, amikor hosszú órákig lehet szellőztetni. Élvezd ki, ahogy a jó levegő beáramlik a lakásba.
  2. Napfürdőzős ücsörgés. Ha nem muszáj, ne ragadj a négy fal között. Irány a legközelebbi park – de egy zsebkendőnyi zöld folt is megteszi, ha nagyvárosban élsz -, keress egy padot, és sütkérezz! Ha gondolod, hallgass közben zenét, olvass egy jó regényt, de a tanulnivaló is kellemesebb, ha a szabadban foglalkozol vele :)
  3. Piknik! Lehet, hogy csak azért, mert megátalkodott panellakó vagyok, de számomra mindig olyan különleges a szabadban enni :) Szóval kerítsetek egy pokrócot, és keressetek egy helyet a közelben, ahol nyugodtan elmajszolhatjátok az ebédet/vacsorát.
  4. Túrára fel! Remélem, van egy meghódításra váró hegycsúcs a közeletekben – ha más nem, egy dombocska :) Ennél jobb idő nem is kell a természetjárásra – még nincs túl hideg, de a kánikula napjai rég elmúltak. Ha csak egy egészen rövid túrát tesztek, már az is igazi sikerélmény lehet :)
  5. Egy utolsó naplemente. A téli borúban olyan ritkán látni igazi, szép naplementét. Ha teheted, nézz meg egyet, mert ha beköszönt a hideg, már csak ritkán lehet hozzá szerencséd.

Wonders of Wednesday #4


Csigák gesztenyéből és gyurmából //Krokotak// Rendhagyó törülköző tartó //Free People// “Az erő nem abból ered, hogy mit tudsz, hanem abból, hogy leküzdesz dolgokat, amikről régen azt hitted, nem tudod.” //Rikki Rogers// Apacuka kerámia készítő workshop //Vintage Bazaar// Fejdísz (és gyönyörű elegáns smink) //BHLDN// Nyaklánc geometrikus gyöngyökből //LiKeGjewelry// Pomponos párnák //Torie Jayen// Háromszög nyakláncok //Ringu//

Itt van az ősz, és itt vannak a gesztenyék – ennek örömére hoztam is nektek egy nagyon egyszerű gesztenyefigurát. Annyira jópofa ez csiga-biga, hogy szinte már sajnálom, hogy nem most vagyok három éves :D

Az Apacuka workshopon készülő tányérok pedig egyszerűen mesések, annyira szívesen elmennék én is egy ilyen kerámia készítős alkalomra. A geometrikus ékszerek is nagy kedvenceim voltak az utóbbi időben, úgy hogy rögtön kettő is került ebbe az összeállításba (és most már egyre sürgetőbb, hogy én is beszerezzek egyet :D).

Kellemes szerdát mindenkinek :)

Lois Lowry – Gyerekkönyvek felnőtt fejjel

Hamarosan a mozikban is láthatjuk Az emlékek őre film változatát (az előzetest elnézve alaposan átdolgozták a történetet, szóval nagyon kíváncsi vagyok rá), úgy hogy nem is lehetne aktuálisabb ez a bejegyzés.

Bevezetésnek hadd mondjam el, mennyire nem szeretem, amikor felnőtt fejjel elkezdjük hülyének nézni a gyerekeket. Ha egy gyerekkönyv elkezd komolyabb témákat feszegetni, gyakran kérdőjelezik meg, hogy a történet valóban gyerekeknek való-e, mert ijesztő, traumatikus lehet számukra, vagy csak egyszerűen nem fogják fel az ünenetét.

Lois Lowry könyveivel kapcsolatban is sokszor olvastam már ezt kritikaként, amire csak saját tapasztalatomból tudom azt mondani, hogy azért nem kell a gyerekeket annyira félteni. Nyilván nem egy háromévesnek olvasnám fel esti meseként, de a könyv szereplői általában 12 év körüliek, és ugyanennek a korosztálynak teljesen megfelelő olvasmányt biztosít. Én tíz évesen olvastam a Számláld meg a csillagokat és Az emlékek őre című könyveit. És értettem. Nem úgy, ahogy most, amikor több mint tíz évvel később újra olvastam őket, de felfogtam az üzenetét, és meghatározó könyvekké váltak a szememben. Lássuk, hogy miért :)

Az emlékek őre simán besorolható a mostanság nagyon divatos disztópiás könyvek közé. Kezdetben felvázol egy ideális, rendben működő társadalmat, amely nagy hangsúlyt fektet a közösségre, és a szabályoknak köszönhetően minden olajozottan működik, szinte tökéletes az egyenlőség az emberek között. A történet főhőse Jonas, aki tizenkét évesen megkapja a rá kiszabott hivatását, amely kijelöli a helyét a társadalomban. Ahogy egyre előrébb haladunk a történetben, egyre inkább kibontakozik Jonas számára a társadalom hibái, a felszín alatt rejtőző dolgok. Lois Lowry szerintem nagyon merészen választott témát, de nem fogott mellé. Sőt, ki merem jelenteni, hogy jobban és bátrabban alkotott disztópiás történetet, mint azt sok manapság népszerű ifjúsági regény teszi. És mégis, olyan egyszerű értékekre hívja fel a figyelmet, amelyet már egy tíz éves gyerek is könnyen megért, és el tud gondolkozni rajta. Hogy megrázó volt-e a könyv gyerekként? Igen. De nem lettem tőle sem depressziós, sem becsavarodott pszichopata. Egyszerűen csak elég megrázó volt ahhoz, hogy mélyebben elgondolkozzak a könyvbeli világon. Ami szerintem egész jó, nem? :)

A következő könyv, amit az írónőtől olvastam (szintén tíz éves koromban), a Számláld meg a csillagokat volt. A könyv a második világháborús Dániában játszódik. A főhős Annemarie tíz éves, az ő szemszögéből láthatjuk, milyen volt a német megszállás alá kerülő Dánia, és hogyan alakult a dániai zsidóság sorsa. Nagyon szép, és gyerekek számára izgalmas történet a bátorságról. Felnőttként nekem a történelmi érdekessége miatt is nagyon tetszett, de a mondandóját anélkül is fel lehet fogni, hogy az olvasónak konkrét történelmi ismeretei lennének az adott korról. Azt hiszem, minden korosztály át tudja érezni, hogy miért olyan bátrak a történetben szereplő karakterek, és miért olyan fontos, amit tesznek.

Az utolsó könyv, amiről írni szeretnék, a Nyáron történt. Erről nincsenek gyermekkori tapasztalataim, csak pár hónapja olvastam először. Így elöljáróba egy jó tanács: ne olvasd el a fülszöveget! Szerintem túl sok mindent elárul; ha nem olvasod el előre miről fog szólni, sokkal nagyobb hatással lesz rád a történet. A főszereplő, a tizenkét éves Meg szemén keresztül láthatjuk, hogy tapasztalja ő meg az élet nagy dolgait. Számomra Meg egy nagyon jól sikerült, őszinte gyermek szereplő, aki kezd ráébredni az élet fontos dolgaira, de mindeközben beismeri, ha valamit még nem ért. Számomra ettől lesz ő nagyon valóságos szereplő, és ez csak még értékesebbé teszi ezt a történetet – valamint ettől lesz gyerekek számára is emészthető a könyv. De tényleg ne olvassátok el a fülszöveget. Én sem merek túl sokat elárulni a történetről. Kövesd figyelmesen az eseményeket egymás után, úgy sokkal jobban átjön az üzenete.