Apró örömök

Top 10 bejegyzés az utóbbi évből, avagy a ti kedvenceitek

A mai nap a nosztalgiáé: ez a poszt éppen a 195. a blogon, ami úgy gondolom, hogy nem is rossz teljesítmény egy év alatt :) Rengeteg témával foglalkoztam, születtek hosszabb és rövidebb, bonyolult és egyszerű bejegyzések egyaránt. Én örömmel írtam mindegyiket. Ha azonban ki kell emelnem a legjobb tízet közülük, akkor egyértelműen a ti véleményetek lesz a mérvadó. Íme a 10 leglátogatottabb bejegyzés a blogon, avagy mi érdekelt titeket a legjobban :)

Tervezd meg a blogbejegyzéseidet!

Nos, ahogy látom, az olvasóim nagy része nem csak olvassa a blogokat, hanem maga is írja a sajátját. Legalábbis én ezzel magyarázom azt, hogy ez a poszt ennyire sikeres lett. Megosztottam benne, hogy én hogyan tervezem meg és ütemezem be a saját bejegyzéseimet, hogyan gyűjtöm az ötleteket a megírandó postokhoz, és egy letölthető tervező táblát is mellékeltem hozzá, amit azóta nagy-nagy örömömre sokan használnak, és szabnak személyre :) Érdemes elolvasni a kommenteket, mert rengeteg jó ötlettel egészíti ki a bejegyzést :)

Tanulj időzítővel! – A Pomodoro módszer

Szintén nagy örömet okozott, hogy ezt a bejegyzést is sokan látogattátok és szerettétek, hiszen ahogy le is írom benne, évek óta használom a Pomodoro módszert tanuláshoz, és nekem nagyon bevált. Ha valami monoton munkát végzel, és gyakran elkalandozik a figyelmed közben, akkor neked is érdemes lehet kipróbálni. (more…)

Coffee and Roses – Letölthető háttérkép és poszter

Tervezem, hogy a közeljövőben feldobom a lakást egy két vidám és egyszerű poszterrel – vagy valamilyen feliratot tervezek, vagy egy egyszerű grafikát. A mai letölthető anyag is az utóbbi kategóriába tartozik. A nyomtatható poszter méretei ideálisak egy A4-es kép kinyomtatásához, a háttérképek méretéről pedig a letöltés alatt találsz több infót.

A letöltéséhez kattints ide!

A hátteret az alábbi méretekben töltheted le:
1366×768, 1280×1024, 1280×800, 1024×768
Kérlek, hogy csak magán célra használd. Ne szerkeszd, ne töltsd fel sehová sajátodként. Ha bármi kérdésed van, vedd fel velem a kapcsolatot!

Stock: Pixabay & DeviantArt

Mistory – Van programod szombatra?

Tegye fel a kezét, aki jön a Múzeumok Éjszakájára! Remélem, jó sok kéz lendült a magasba, és sokan lesztek, akik ellátogattok valamelyik programra. Ráérsz valamikor délután 4 és 8 között? Esetleg aspirálsz a Következő Sherlock Holmes címre? Akkor gyere, és fedezd fel a Trefort-kert évszázados rejtélyét!

De miről is van szó pontosan? Már meséltem nektek a Mistoryról, ami egy interaktív történet alapú városfelfedező alkalmazás – ezt próbálhatod ki szombaton az ELTE-n, ahol egy izgalmas sztori keretében keresztül-kasul bejárhatod a környéket, olyan dolgokra fogsz felfigyelni, ami mellett a mindennapokban elsiklanál, lesznek jó kis gondolkodtató feladványok, és mindemellett kapsz egy rakat történelmi érdekességet is. Mindehhez pedig még karszalagra sem lesz szükséged (tehát ha amúgy nem érdekel a Múzeumok Éjszakája, akkor is részt vehetsz), egy androidos készülék azonban mindenképp legyen nálad. Végig járhatjátok családtagokkal vagy barátokkal, versenyezhettek egymással, hogy ki oldja meg hamarabb a rejtélyt, de egyedül is nagyon jó móka :) A lelkes érdeklődőket pedig a szervezők limonádéval és zsíros kenyérrel várják, hogy biztosan legyen elég energiátok a feladatok megoldásához. Bővebb információkért lessétek meg a Facebook eseményt, és ne legyetek szégyellősek, kérdezzetek bátran a szervezőktől!

Én már tesztelőként végigjártam az útvonalat, nagyon élveztem az egészet. Egyrészt, még sosem voltam ezelőtt a Trefort-kertben, pedig nagyon szép, kár lett volna kihagyni. Másrészt, sok olyan apró részletre mutatott rá a történet, ami mellett valószínűleg gondolkodás nélkül elmennék – így viszont nem csak felfigyeltem rá, hanem alaposabban meg is néztem ezeket közelebbről! A feladványok jók: nem teljesíthetetlenek, de ha valami nem menne, a súgó gomb mindig kéznél van, onnantól pedig már könnyebb dolgunk van :)

Összességében: érdekes sztori, klassz feladványokkal, gyönyörű környezetben. Ha mindehhez hozzájön, hogy az esemény teljesen ingyenes, és még limonádé is van, akkor szerintem mindenképp érdemes rászánni az időnket arra, hogy egy rövid időre egy kalandos regény részesei legyünk. Ki tart velem? :)

Pretty Colors – Találd meg a kedvenc színeidet!

Már volt szó a kedvenc betűtípusaimról, most jöhetnek a színek :) Inkább nem fárasztanálak titeket azzal, hogy mindenféle színeke halmozzak ide, helyette mutatok egy lelőhelyet, ami sokatoknak hasznos lehet, ha például bármilyen grafikai munkát készítetek a blogotokhoz vagy bármi máshoz.

A Pretty Colors egy Tumblr blog, amihez bárki hozzáadhat olyan színeket, amiket szépnek talál. Én az archívumát szoktam megnyitni, mert ott jobban áttekinthetőek a feltöltött színek, és egyszerűbb választani közülük.

Ha egy képre rákattintasz az archívumban, megjelenik az eredeti post, benne színnel és annak a kódjával, amit utána könnyen felhasználhatsz bármilyen képszerkesztőben, vagy a blogod designjánál. (more…)

Inspiráció e-mailben – The Bell Sisters

“Whether you think you can or you think you can’t, you’re right.” – Henry Ford

Már néhány hónapja minden reggel egy kép és egy idézet vár az e-mailjeim között a Bell nővérektől, akiknek a fotóit egy jó ideje követem. Egyszerű, szép és letisztult képeket készítenek. Nem mondom, hogy valami hatalmas művészi értékkel rendelkeznek a képek, és néha újra meg újra elkészítik ugyanazt a koncepciót, de sokszor pont ez az, amit egy képtől várok: megmutatni a világot a maga egyszerű szépségében.

Kicsit hasonló vonatkozik erre az inspirációs e-mailre is, ne várjatok tőle túl sokat. Egy kellemes kiegészítő a reggeli kávé mellé. Az idézetek között ritkán találok olyat, ami tényleg megérint, de a fenti Henry Ford idézet az egyik kedvencem lett az inspirációs e-maileknek köszönhetően :) Összességében egy apró kis kedvesség a léleknek reggelente, én ennél többet nem is várok egy napi inspirációs e-mailtől. Ha titeket is érdekel, itt feliratkozhattok rá.

Kép forrása: The Bell Sisters Art

A könyv nem szent – Hogyan tettem tönkre egyet?

Egy könyvre illik vigyázni. És én vigyázni is szoktam azokra a kötetekre, amiket szeretek. De ugyanúgy, ahogy nem értek egyet a többi könyves “hiedelemmel” sem, úgy azzal sem, hogy egy könyvet nem szabad kidobni vagy szétszedni. Tudom, hogy sokan sajnálnak ilyet tenni egy könyvvel, de ilyenkor arra gondolok, hogy attól, hogy valamit kemény kötésben adnak ki, az nem jelenti azt, hogy tartalmilag hatalmas értéket jelentene. Ha pedig egy könyv tartalma értéktelenné válik a szemünkben, akkor miért ne használhatnánk fel arra, hogy valami olyat készítünk, amit viszont annak tartunk?!

Egy szó mint száz, tönkretettem egy könyvet azért, hogy jó fotókat készíthessek. És abszolút nem bántam meg. Szeretném nektek is megmutatni ezeket a képeket, és remélem látni fogjátok, miért olyan fontosak nekem. Az adott könyvet szétvágtam, beleírtam, kitéptem a lapjait. És biztosak lehettek benne, hogy tovább fogom rombolni, amint lesz egy új ötletem :)

Csaknekemünnep

Nem tudom, hogy említettem-e már, de most mindenképp elmondom, hogy Fehér Klára írásainak külön csücsök van fenntartva a szívemben. A Bezzeg az én időmben című könyve volt az első, amit tőle olvastam, és azóta is tart a szerelem.

Van egy novellája, amit nem tudok megunni. Ez a Csaknekemünnep. Mindig kicsit elszontyolodom ettől az írásától, de így legalább biztos lehetek benne, hogy nyomot hagy bennem a tanulsága.

Először úgy gondoltam, hogy decemberben írok majd egy rövidke bejegyzést erről a novelláról, de aztán bele gondoltam, hogy abban az időszakban úgyis mindenki el van telve ünnepi érzésekkel és gondolatokkal. A Csaknekemünnepek lényege pedig pont az, hogy ezt nem jegyzi semmilyen naptár, nem mosolyog minden bolt kirakatából az ünnepi hangulat, és tematikus képeslapot sem gyártanak hozzá. Sokszor csak egyetlen ember, az ünneplő tudja azt, hogy az adott nap különleges. A metrón utazva sokszor elmerengek azon, mennyi különleges ember mellett megyek el nap mint nap, mennyi érdekes történet lehet mögöttük. De talán azon is érdemes elgondolkodni, hogy mi zajlik bennük éppen. Talán egy különleges találkozóra sietnek, amikor igyekeznek elsőként a mozgólépcsőhöz érni. Lehet, hogy valami számukra fontos történik éppen, de akár egy szimplán jól sikerült nap is okot adhat egy kis személyes ünneplésre.

Tudom, hogy sokszor nehéz türelmesnek és kedvesnek lenni – főleg ha nekünk épp a hócipőnk tele van. De gondoljunk bele, milyen könnyen rossz érzéseket kelt bennünk egy-egy goromba szó vagy gesztus. Pedig biztos, hogy annak az idegennek, akitől ezt kapjuk, az egész nem számít. Valószínűleg nem fog rá visszagondolni, nem lesz tőle jobb vagy rossz napja, csak megy tovább. Akit viszont megbántottak, lehet hogy pont ettől veszíti el a lendületét, az önbizalmát, a lelkesedését.

A novella végül egy pozitív gondolattal zárul: “Gondolkoztam is, nem lehetne-e valami megkülönböztető jele annak, akinek éppen Csaknekemünnepe van? Esetleg karszalag, úttörőnyakkendő, virágcsokor a kézben, felirat a trikón vagy díszes sisak? Amíg ezt nem tudjuk valahogy megszervezni, azt ajánlom, legyünk figyelmesek és kedvesek embertársainkhoz, mert nem tudhatjuk, hátha valamelyiküknek aznap Csaknekemünnepe van. Vagy talán éppen ettől lesz.” Azt hiszem, ehhez már nem is szeretnék semmit hozzáfűzni :)

Kép forrása: splitshire.com

Mistory – Jelentkezz és teszteld az elsők között!

A mai rövidke bejegyzésben egy tök jó lehetőséget hoztam nektek: a Mistory névre keresztelt mobilalkalmazás – ami még annyira új, hogy sehol sem lehet letölteni – tesztereket toboroz. Bárki, aki feliratkozik, lehetőséget kap arra, hogy kipróbálhassa az alkalmazást, amelynek lényege, hogy egy rejtélyes történetet kell megoldanotok Budapest utcáin sétálva. Jól hangzik, ugye? :)

A projekt azért is a szívem csücske, mert a párom és csapata alkották meg ezt az appot, és egy nagyon jó barátnőm írta hozzá a történetet. Rengeteget dolgoztak ezen a próbaverzión, és remélem, hogy sokan leszünk, akik kipróbálják és visszajelzésükkel segítik a további munkájukat. További infókért és a feliratkozáshoz, látogassátok meg a honlapjukat!

Karácsonyfa díszek

Ennek a postnak eredetileg tegnap kellett volna kikerülnie, de végül nem tudtam rávenni magamat a képszerkesztésre, így átcsúszott mára. Nem is baj, így legalább volt még egy napom, amit a családomnak és a teljes pihenésnek szentelhettem.

A képeken a családi karácsonyfánk díszei közül láthattok néhányat. A fa nálunk mindig “tarka”, mennek rá régi és új díszek, amik mind-mind különbözőek. Nagyon jó érzés olyan dolgokkal díszíteni a fánkat, amik már ezelőtt húsz karácsonnyal is rajta voltak :) De természetesen mindig van hely az új dolgoknak is; a mostani legfrissebb darab a kis filc rénszarvas, ami az egyik barátnőm munkája, és hihetetlenül aranyos :) A díszek közé pedig mindig kerül szaloncukor is a fára, mert az ágak közül lelopkodva sokkal finomabbak.




(more…)

10 dolog, ami jó a télben

Őszinte leszek, nehezen viselem a hideg téli hónapokat. Engem egyszerűen nem erre találtak ki :D Két éve a téli időjárás beköszöntével eldöntöttem, hogy igyekszem pozitívan hozzáállni ehhez az évszakhoz, és írtam egy listát arról, hogy mi az, amit mégis csak szeretek ebben az időszakban. Rosszabb napjaimon ezek azok a dolgok, amik emlékeztetnek arra, hogy tulajdonképpen mégis csak jó ilyenkor :)

  1. A szobából bámulni a hóesést – A melegből könnyebb szeretni a hideget :) A havazás pedig tényleg csodálatos, és megnyugtató figyelni, ahogy a hópelyhek szállingóznak.
  2. Meleg tea, forrócsoki és forralt bor – A téli meleg italok, amik nyáron az embernek eszébe sem jutnak, azonnal szükségessé válnak, amint egy kicsit lehűl a levegő. Ilyenkor mindennap teázom, és a boltban is könnyebben elcsábulok egy újabb tea után, mert szeretem a változatosságot. A forrócsokit és a forralt bort ritkábban iszom, ettől picit különlegesebbek is :)
  3. Téli naplementék – A téli naplemente a legszebb. Valószínűleg azért, mert olyan ritka, és mert annyira megváltoztatja a tájat. A szürke, kopár utcák és parkok egy rövid időre nyárias citrom- és narancssárga fényekben fürdenek.
  4. Sálak és lábszármelegítők – A kedvenc téli ruhadarabjaim :) Puhák, melegek, szépek.
  5. Karácsonyi dalokat énekelni – Ez az egyetlen évszak, amiben karácsonyi dalokat lehet dudorászni. Legyenek bármilyen elcsépeltek is, az ünnepek közeledtével mindig újra előjönnek, és lehetetlen nem szeretni ezeket a dalokat :)
  6. Ünnepelni – A nyilvánvaló ünnepeken kívül – karácsony, szilveszter – , sok névnap és szülinap esik a téli időszakra a családunkban.
  7. Csillagszórók – Az egyetlen évszak, amikor lehet őket kapni. Gyerekként is imádtam csillagszórózni, de még ma is el tud bűvölni.
  8. Szoros ölelések a hideg ellen – Ezt szerintem nem kell magyaráznom – annyira jó, amikor a párom átölel, amikor fázom.
  9. Korcsolyázás – Egyik évszakban sem vagyok valami nagy sportember, de korcsolyázni speciel nagyon szeretek. Egyik éven fantasztikusan befagyott a tó a kisvárosunkban, és akkor nagyon sokat jártunk ki korizni, és egészen sokat fejlődtem is benne :)
  10. Cinkék a madáretetőben – Akármennyire is borongós az ember hangulata, amint megpillantja a madáretetőben csivitelő kis tollgombócokat, biztosan jobb kedvre derül :)

Ez lenne az én kis listám, de nagyon kíváncsi vagyok a ti kedvenceitekre is – írjátok meg kommentben!