Tanulás & produktivitás

Mit főzzek? – Kaja adatbázis kialakítása menütervezéshez

Mióta munkába járok, hetente minimum egyszer vagy kétszer főzök magamnak. Ennek elsősorban az az oka, hogy a munkahelyem környékén nem igazán jók a menzák, de emellett hatalmas előnye a saját készítésű ételeknek az is, hogy jóval olcsóbban kijövök így, mintha valahol befizetnék egy ebédmenüre. A hátránya viszont az, hogy sok időt elvesz a bevásárlás és az elkészítés. Épp ezért, gyakran készítek tervet arra, hogy mit főzzek a héten, erre pedig segédletként létrehoztam az én kis “kaja-adatbázisomat”.

Mit is jelent ez? Nos, semmiképp sem receptgyűjteményt. Az én kis adatbázisom valójában egy kategorizált lista, amit egy Word dokumentumban vezetek. Ebben benne van minden olyan étel, amit el tudok készíteni vagy szívesen kipróbálnám, ezeknek az alapvető hozzávalói, valamint egy külön oszlopban jelzem magamnak, hogy hol találom a receptet. Lássuk kicsit részletesebben! (more…)

Ötletek ötleteléshez – a négy NE!

A munkánk, a hobbink és a mindennapi életünk során gyakran találkozunk olyan helyzetekkel, amikor szükségünk van új ötletekre ahhoz, hogy megoldjunk egy problémát, egyszerűbbé tegyünk valamit vagy új dolgokat hozzunk létre. Az ilyen szituációk lehetnek egyszerű, könnyen megoldható dolgok, de alkalomadtán szükségünk lehet arra, hogy mélyebbre ássunk és ötleteket gyűjtsünk. Ma ehhez gyűjtöttem nektek össze pár hasznos tippet :)

Ne felejts el jegyzetelni

Evidensnek tűnhet, de mégsem az :) Hányszor gondoltam már úgy, hogy nem fáradok egy-egy jó ötlet leírásával, hiszen egy ilyen zseniális felfedezést nem lehet elfelejteni. Aztán valahogy mégis csak sikerült, és én ott álltam, azzal az érzéssel, hogy volt egy nagyon jó ötletem, de valahogy szőrén szálán eltűnt. Nem túl tudományos kutatásaim azt mutatják, hogy a probléma nem egyedi jelenség, így első lépésnek azt tanácsolnám, hogy jegyezd fel valahová az ötletet, amint eszedbe jut. Legyen nálad mindig egy-két post it a táskádban, pötyögd be a telefonodba, tegyél egy krétatáblát a mosogató fölé, és már feltalálták a zuhanyzóban használható jegyzetfüzetet is. Legjobb, ha rendszerezetten, egy helyre gyűjtöd az ötleteket, de ha erre nincs is lehetőséged, akkor se hanyagold el a lejegyzésüket. A rendszerezetlen ötletek még mindig jobbak az elfelejtetteknél :)

Ne dolgozd ki rögtön a részleteket

Ez persze nem azt jelenti, hogy ne jegyezhetnél le néhány fontosabb dolgot az ötleteddel kapcsolatban, viszont fontos, hogy ne keverjük össze az ötletelést a tervezéssel. Most még csak gyűjtögetsz, meglátod miből élsz, aztán majd eldől, hogy kidolgozod-e később a részleteket. Ráadásul könnyen lehet, hogy ha pár napig érni hagysz egy ötletet, az teljesen átalakul majd a fejedben, tovább fejleszted, módosítod, megtalálod a gyenge pontjait, és ez mind hatással lesz arra, hogy végül hogyan látsz az ötleted megvalósításához. (more…)

Szűrd ki a zajokat!

Újabb produktívan dolgozós bejegyzés! :) Azt hiszem, már észrevettétek ti is, hogy nagyon szeretem ezt a témát, órákig tudnék róla beszélni. Ebben a postban arról írok nektek röviden, hogyan teremtsetek nyugodt, zajmentes környezetet.

Ahogy én látom, sokkal könnyebb úgy koncentrálni, ha nem zavarnak be fölösleges zajok. Akár munkáról, akár tanulásról vagy valamilyen alkotó tevékenységről, esetleg csak szimpla pihenésről van szó, fontos, hogy a különféle zajok ne vonják el a figyelmünket arról, amit éppen csinálunk. Sok embert ismerek, akinél mindig be van kapcsolva a tévé vagy a rádió, mert kell a háttérzaj. Egy monoton tevékenységnél ez nem is feltétlenül probléma, a gond akkor kezdődik, amikor valamire ténylegesen koncentrálnod kéne, miközben a háttérben épp megy a híradó. Szóval az első lépés, ha valamire tényleg oda akarsz figyelni: nincs tévé, nincs zene.

A csönd a legjobb. Ha gépnél vagyok, általában a laptopomról is leveszem a hangot, így nem fog pittyegni, ha valaki rám ír Skype-on, vagy a vírusirtó frissítette magát. Igyekszem úgy intézni, hogy ilyenkor csak telefonon legyek elérhető: a hívásoknak és az SMS-nek van hangja, minden más értesítés azonban teljesen csöndben érkezik, és csak akkor foglalkozom velük, ha van időm rá. Ha még ezt is kevésnek érzed, érdemes lehet a telefont is úgy beállítani, hogy csak azok érhessenek el ilyenkor, akik tényleg fontosak, vagy akiktől éppen hívást vársz.

Persze az, hogy te megszünteted a fölösleges háttérzajokat, nem garantálja automatikusan a csendet. Az utcáról vagy a szomszédoktól átszűrődő hangok is elvonhatják a figyelmedet, és sokszor még fel is idegesítenek, ami szintén nem túl szerencsés, ha fókuszálni vagy pihenni szeretnél. Az ilyen esetekben érdemes feltenni a fülhallgatót, és valami semleges alapzajt kiválasztanod. Nekem az egyik kedvencem erre az esetre a Rainy Mood oldala, ahol a zápor nyugtató hangját hallgathatod végtelenítve – sokkal jobb, mint a szomszéd porszívózása :) Az a jó benne, hogy viszonylag hamar hozzá lehet szokni, nem idegesít vagy zavar, viszont a fülhallgatónak köszönhetően kizárhatod vele a zavaró hangokat. Ha pedig unod az esőt, átválthatsz a Noislira, ahol sok-sok különböző hang közül választhatsz, és akár kombinálhatod is őket (én itt is az esős időt szeretem a legjobban, de az erdő és a vonat hangja is tetszik).

Ennyi volna az egész :) Ti mihez kezdtek a zajokkal? Mi az ami a legjobban zavar, és mit teszte azért, hogy kiszűrjétek?

Kép forrása: splithire.com

A 2 és 5 perces szabályok

Már megszokhattátok, hogy sokat foglalkozom a produktivitás témakörével. A mai bejegyzésben két egyszerű ötletet szeretnék megosztani veletek (meglepő módon egy BuzzFeed cikkben találtam rá mindkettőre).

A 2 perces szabály

Ha egy feladat elvégzéséhez nincs 2 percnél többre szükséged, csináld meg azonnal. Megtervezni és emlékeztetni magadat, hogy megcsinálod, majd végül ténylegesen elvégezni a feladatot legalább 5 percbe telik.

Tudom, így úgy tűnik, hogy csak 3 percet spórolsz. De ha belegondolsz, abba a 3 percbe beleférne még egy 2 perces feladat – tehát kétszer olyan hatékony is lehetnél. Viszonylag sok idő megy el azzal, hogy összeállíts egy teendő listát, azt folyamatosan frissítsd és időnként ráless, mik a feladataid. A rövid feladatokat, amiket azonnal elvégezhetsz, ne vond be ebbe a folyamatba – csináld meg őket, amint lehet.

Az 5 perces szabály

Győzd le a halogatást azzal, hogy nekiállsz a feladatodnak, de csak 5 percig dolgozol rajta. Általában 5 perc elteltével sikerül elkapnod a fonalat, és folytatni a munkát. (Ha mégsem, már akkor is haladtál valamennyit.)

Egy újabb lehetőség, hogy használd az időzítődet (tudom, úgy tűnik, hogy ez a mániám, de tényleg hasznos). Sokszor a legnehezebb megtenni az első lépéseket – így érdemes egy kisebbel kezdeni. Öt percig bármit ki lehet bírni – közben pedig megtalálhatod a lendületet a folytatáshoz. A közepén már kevésbé fogod félbehagyni a munkát.

Nos, ennyi volt a két szabály. Szerintem pofonegyszerűek, és nagyon hasznosak lehetnek a mindennapokban, főleg akkor, amikor hajlamossá válsz a halogatásra. Próbáljátok ki őket, és meséljétek el a tapasztalataitokat! :)

Kép forrása: unsplash.com

#GIRLBOSS – Vedd kezedbe az irányítást!

Mindig is úgy gondoltam, hogy szükséged van egy jó háttérsztorira ahhoz, hogy motiváld vagy inspiráld az embereket. Nem elég unalomig ismert buzdító mondatokat és az élet nagyszerűségére vonatkozó ötletes hasonlatokat kántálnod, és lehetsz bármilyen jó szónok vagy író, a hitelességet végül az fogja neked megadni, hogy mit tudsz felmutatni a saját életedből.

Amikor elkezdtem szemezni a #GIRLBOSS-szal, voltak kétségeim: vajon kinyitom, és egy rakat tipp ömlik majd az arcomba, ami arra buzdít, hogy eltaposva a férfitársaimat, törjek a magasba, és legyek én a szuper-vezető meg a csúcs-vállalkozó. Életem jelen pontján úgy érzem, ilyesmire nem nagyon lettem volna vevő. Ez a könyv azonban szerencsére semmi ilyesmit nem tartogatott számomra :)

A könyv mindjárt egy erős sztorival indít: Sophia Amoruso elmeséli, hogyan is jutott el egy zűrös kamaszkor és néhány további céltalanul töltött év után oda, hogy ma egy több millió dollárt érő online divatkereskedés, a Nasty Gal vezérigazgatója legyen. Rengeteg dolgot elmesél az életéről, sokszor olyan dolgokat is, amit úgy gondolom, hogy nem lehetett könnyű felvállalni egy könyv lapjain (pláne hogy közben ott van a saját vállalatod, aminek ügyelsz a jó hírére), mert bevallom, sokszor belőlem is éles nemtetszést váltott ki. Emellett pedig még inkább éles a kontraszt, amikor arról mesél, milyen volt végre találnia valamit az életben, ami lelkesedéssel töltötte el, és amin szívvel-lélekkel dolgozni kezdett: ekkor indult el a Nasty Gal Vintage, egy eBayes kis üzlet, ahol vintage ruhákra lehetett licitálni. És ami ma ma már nem csak egy jól menő webáruház, hanem egy gyorsan növekvő butik-lánc is. És mind emögött továbbra is az a nő áll, akiről tíz évvel ezelőtt senki sem feltételezte volna, hogy valaha sikeres lesz. (more…)

Tippek teendő listához

Időről időre mindenkivel előfordul, hogy annyira felhalmozódnak az elvégzendő feladatai, hogy már képtelen fejben tartani őket. Egy jól összeállított teendő lista segít abban, hogy folyamatosan tisztában legyünk a feladatainkkal, így a napjaink sokkal szervezettebbek lehetnek. A mai bejegyzésben egy ilyen lista összeállításához találtok ötleteket :)

1. Állítsd össze lefekvés előtt!

Már írtam a vizsgaidőszaki rutinról szóló bejegyzésemben, hogy szeretem már este összeállítani a másnapi teendő listát. Ez azért jó időpont, mert egyrészt összegzem az adott napot, így látom, mire volt időm, és mire nem – utóbbiak azonnal felkerülnek a másnapi listára. Másrészt, úgy tudok lefeküdni aludni, hogy semmi olyan nem motoszkál a fejemben, hogy jaj, el ne felejtsem holnap, hogy… Hajlamos vagyok ilyeneken pörögni elalvás előtt, amivel a saját pihenőidőmből veszek el. Egyszerűbb, ha lefekvés előtt átgondolom a másnapi teendőimet, és leírom őket, így biztosan nem fognak zavarni az alvásban :) Reggel aztán úgyis újra átolvasom a listát, mielőtt munkához látnék, és ha valami hiányosságot (esetleg többletet) találok rajta, akkor még mindig van lehetőség módosítani rajta.

2. Bontsd szét a nagyobb feladatokat.

Például, ha el kell olvasnod egy könyvet vizsgaidőszakban, és te ezt a feladatot 3 nap alatt akarod letudni, akkor ne azt írd a listádra, hogy “150 oldal az X könyvből”, hanem sorold fel a konkrét fejezeteket egyenként, mint külön teendőket. Ha mégis rosszul mérted fel azt, amit egy nap alatt teljesíteni tudsz, még mindig nagyobb sikerélmény az, hogy az elsőtől a harmadik fejezetig mindent elolvastál, és csak a negyedik nem fért bele már az adott napba, mint az, ha nem tudod kipiálni az adott feladatot, hiszen nem teljesült a 150 oldalas cél.

Ugyanezzel a módszerrel sok más munkát és teendőt is feloszthatsz. A kisebb célokat könnyebb teljesíteni, jobban felmérhető az időszükségletük, egyszerűbb rangsorolni őket, mintha egy nagy feladattal néznél szembe. Emellett pedig gyorsabban nyújt sikerélményt, hiszen minden részfeladat után elkészülsz valamivel, míg a nagy feladat kitűzése esetén sokszor órákat robotolsz anélkül, hogy lenne alkalmad vállon veregetni magadat. (more…)

Hogyan tanultam meg angolul?

Azt hiszem, egy nagyon érdekes témát sikerült mára választanom :) Remélem nem veszitek zokon, ha ezt most inkább személyes élményeken keresztül közelítem meg, ahelyett hogy tanácsokat adnék nektek – már csak azért is, mert nem vagyok hozzáértő, és isten ments, hogy bárkit is letereljek a helyes útról. A bejegyzésben szereplő dolgok mind személyes tapasztalatokra épülnek, de elöljáróban: az angol tudásom azért jócskán messze van a tökéletestől, de folyamatosan dolgozom rajta, és igazándiból büszke vagyok arra a tudásra, amit eddig megszereztem. Mindjárt meglátjátok, miért :)

Gondolatok a középsulis nyelvoktatásról

Oké, igazából leszögezném, hogy egy csomó embert ismerek, akinek a középiskolás angolórák nem jelentettek elpocsékolt időt. Nekem az volt, és több, mint két év kellett, hogy rájöjjek. Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy a német volt az első nyelvem, és szakközép iskolában csak egy idegennyelvet kötelező tanulni, de persze lelkes voltam, meg tudtam, hogy szükséges az angol is, így belevágtam.

Nem tudom, hogy a tanárral volt a gond vagy a csoporttal, de az tény, hogy remekül elbeszélgettük az órákat (magyarul) a tananyaghoz egyáltalán nem kapcsolódó témákról. Ennek köszönhetően csiga lassan haladtunk, épphogy csak az alapokat elsajátítottuk. És még csak nem is zavart ez a helyzet, egészen addig, amíg a saját utaimat járva nem lett igazán szükségem az angolra. Na akkor viszont nagyon berágtam a helyzetünkre, így végül könnyek nélküli búcsút intettem a középiskolai angolóráknak.

Az internet és a motiváció

Végül több oldalról lettem rákényszerítve arra, hogy angolul tanuljak. Ezek közül kiemelkedik az, amikor egyre jobban érdekelni kezdett a fényképezés, és elkezdtem aktív tag lenni olyan oldalakon, mint a DevinatArt és a Flickr, ahol a világ minden táján élő emberek osztják meg a képeiket. Egy ilyen közösségben elveszel, ha csak magyarul tudsz, hiszen nem tudsz mindenki számára érthető leírást vagy megjegyzést fűzni a képeidhez, gondok lesznek a képek tagelésével, és nehézséget okoz a kommunikáció a többi felhasználóval. Először nem is nagyon írtam képaláírásokat, és csak magyar felhasználók képeihez mertem kommentet írni, de egyre jobban éreztem, hogy mélyebbre akarok ásni ennél, és valódi tagja lenni a fenti honlapok fotós közösségének. Így első nagyon lépésként elindítottam az 52 hetes projektemet, amihez mindig írtam pár mondatot az adott hetemről angolul. Rengeteg hiba volt benne, nagyon nehezen jöttek a szavak, de kipréseltem magamból minden héten azt a rövidke kis beszámolót. Abból, hogy az emberek reagáltak rá, és rákérdeztek dolgokra, tudtam, hogy megérte küzdenem vele.

Ami még említésre érdemes, az a Rent című film, aminek a magyar feliratos változatát a föld alól sem sikerült előteremtenem, de annyira vonzott, hogy végül megnéztem angolul, angol felirattal, és beleszerettem. Rengetegszer végignéztem, mindig egyre többet értettem meg belőle, sokszor utánanéztem egy-egy ismeretlen szónak, hogy jobban értsem a dalszövegeket. A másik, amit ki szeretnék emelni, a Team Starkid, akik amatőr musicaljeikkel lopták be magukat a szívembe (Very Potter Musical, Me and My Dick, Starship), viszont ezekhez még angol felirattal sem rendelkeztem. Szintén rengeteget tanultam abból, hogy újra és újra néztem és hallgattam ezeket a videókat Youtube-on.

Összességében tehát soha nem érdekelt igazán, hogy angolul tanuljak, de mindig volt valami, ami arra ösztönzött, hogy használjam a nyelvet, és igyekezzek minél többet megérteni belőle. (more…)

5+1 tipp a produktívabb munkához


Egy produktívan eltöltött nap számomra igazi sikerélményt tud jelenteni – jó az, amikor azzal az érzéssel tudsz az ágyba bújni este, hogy aznap minden teendőddel végeztél, teljesítetted a kisebb-nagyobb céljaidat, esetleg látható nyoma van a ténykedésednek. Rengeteg apró dolog van, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy a nap végén átélhesd ezt az elégedettséget – én igyekeztem most ebben a néhány pontban összeszedni a számomra legfontosabbakat :)

1. Használj időzítőt!

Erről már a Pomodoro módszernél írtam. Ott a tanulásra helyeztem a hangsúlyt, de bármilyen munkáknál használhatók – gyakran állítok magamnak 5 perces időzítőt reggel, hogy egy kicsit rendbe szedjem a lakást – így ha este fáradtan érek haza, kevesebb a dolgom. De igazából bármire használható az időzítő, ami egyben túl nagy falatnak tűnik, de 10-20 perces darabokra bontva egyszerűbben teljesíthető.

2. Ne legyél elérhető!

Ha megteheted, válj elérhetetlenné a világ számára, amíg valami fontoson dolgozol, így könnyebb lesz fókuszálni. Ne nézegesd az e-mailjeidet, ne lépj be Facebookra, sőt, ha van rá lehetőség, csatlakozz le az internetről. Az okos telefonon is érdemes ilyenkor megszakítani az internetkapcsolatot, így csak azok érhetnek el rajta, akiknek elég fontos a mondandójuk ahhoz, hogy felhívjanak – mindenki más várhat pár órát.

3. Készíts egy jó teendő listát!

Szintén említettem már egy korábbi írásomban, hogy mennyire fontos a jól összeállított teendő lista. Segít átlátni, hogy milyen feladataid vannak, a konkrét feladatok megfogalmazása sokat segít abban, hogy felmérd egy adott tevékenység idő igényét, egy-egy teendő kipipálása vagy kihúzása pedig sikerélményt ad, hiszen láthatod, hogy haladsz a feladataiddal.

4. Építs ki rutinokat!

Rutinok segítségével úgymond automatizálhatod a napodat, a feladataid egyes lépéseit. A végén ezek is olyan természetesek lesznek, mint ahogyan reggel mindig megfésülködsz és fogat mosol. Egy rutin azonban nem alakul ki egyik napról a másikra, sok ismétlést és odafigyelést igényel, hogy tényleg automatikusan működjenek. Vedd fel ezeket a gyakran ismétlődő dolgokat a teendő listádra, és kezdetben tekints rájuk úgy, mint egy elvégzendő feladatra. Számomra azok a rutinok a legfontosabbak, amelyek segítik lendületesen indítani a napomat, amelyek hozzátartoznak a zavartalan munkakörnyezet megteremtéséhez és hozzájárulnak ahhoz, hogy este nyugodtabban aludjak.

5. Szánj időt a pihenésre!

Az első, és legfontosabb dolog az alvás. Lehet, hogy azt hiszed, négy-öt óra alvással is hetekig vígan elvan az ember, de sajnos nem. Úgy gondolom, hogy a hatékonyan töltött nap általában egy jól induló reggellel kezdődik – ha pedig eleve hulla fáradtan kelsz ki az ágyból (és még egy órával kelés után sem érzed magad frissebbnek), akkor kicsi az esély a produktivitásra. Emellett pedig fontosak a munka közben tartott kisebb nagyobb szünetek is (ezekről írtam a Pomodoro módszernél és a vizsgaidőszaki rutinomnál is).

+1. Tanulmányozd önmagadat!

Ez az a tipp, ami garantáltan bejön – végső soron, a saját, önmagaddal kapcsolatos megfigyeléseidre támaszkodhatsz a leginkább, amikor azt kutatod, hogyan legyél produktívabb. Figyeld meg, mi az, ami motivál munka közben és mi az, ami könnyen megzavar. Milyen időben, milyen körülmények között tudsz legjobban fókuszálni egy adott feladatra. Mikor és mennyi szünetre van feltétlenül szükséged ahhoz, hogy visszanyerd a lendületedet? Ha odafigyelsz önmagadra, és levonod a megfelelő következtetéseket, azzal a lehető legtöbbet teszed azért, hogy végül ténylegesen hatékony munkát végezz :)

Napi rutin vizsgaidőszakra

A én szakomon kb. 4-6 vizsga jut egy vizsgaidőszakra, amit én általában igyekszem minél hamarabb letudni. Természetesen ésszerű keretek között maradok, nem vagyok olyan elvetemült, hogy mondjuk három vagy négy nehéz vizsgát ütemezzek egy hétre. Általában max. két vizsga jut egy hétre nálam, ami jó időbeosztás mellett teljesen vállalható feladat.

Egy jó napi rutin szerintem sokat segíthet abban, hogy viszonylag egyenletesen haladva, kicsivel kisebb idegbajjal tudjátok sikeresen teljesíteni a vizsgáitokat. Segítségül megosztom veletek, én hogyan csinálom – a szabályok nincsenek kőbe vésve, van hogy kiesik egy-egy lépés ezek közül, vagy felcserélődik a sorrend. De azért zömében tartom magam az alábbi menetrendhez:

Egy jó teendő-lista mindig elkél

Ezt veheted egy nulladik lépésnek, mivel az a legjobb, ha még azelőtt elkészíted, hogy belevetnéd magadat a tanulásba. Én általában esténként tervezem meg, hogy mit szeretnék teljesíteni másnap. Igyekszem minél konkrétabb célokat megfogalmazni magamnak, hogy jól be tudjam majd osztani az időmet. Felírhatom azt is, hogy matek feladatokat gyakorolni, meg azt is, hogy öt különböző matekpéldát megoldani, de nyilván az utóbbi az, aminél egyszerűbb felmérni az időigényét, és azt, hogy a többi feladatomhoz képest teljesíthető-e egyáltalán, amit kitűztem magam elé.

Érdemes inkább alulbecsülni magadat, mint túl sok feladatot felírni, hiszen bármi közbejöhet napközben. Az én módszerem erre, hogy azokat a feladatokat, amikben nem vagyok biztos, hogy bele fognak férni az adott napba, a többi teendőtől elkülönítve írom fel. Ha beleférnek, az tök jó, ha nem, akkor beépítem őket a másnapiba.

Ha nagyon beakarod biztosítani magad, akár komplett tervet is összeállíthatsz egy adott tárgyhoz, napokra lebontva, hogy milyen feladatokat szeretnél azzal kapcsolatban teljesíteni. Szerintem nem minden tantárgy igényel ilyen jellegű tervezést, de vannak esetek, amikor kifejezetten hasznos lehet.

Induljon jól a reggel

Az első lépés: kelj időben! Ez szintén kicsit nulladik lépés, hiszen előző este kell beállítanod az ébresztőórádat. Próbálj meg egy reális időpontot találni, ne legyen se túl korán, se túl későn – bár ez nagyban függ attól is, hogy melyik napszakban tudsz a legjobban tanulni. Nekem délelőtt pörög a legjobban az agyam (meg este 6-9 körül is egész jó vagyok), így nekem nagyon fontos, hogy ezt az időt ne pazaroljam lustálkodásra. Fél nyolc vagy nyolc óra körülre szoktam állítani az ébresztőt, és azzal a szándékkal kelek fel, hogy legkésőbb kilenckor leülök tanulni.

A reggel ugyanúgy indul, mintha suliba mennék – tehát megreggelizem, felöltözöm, megmosakszom, ilyesmik. Nyilván “otthon maradósan” öltözöm ilyenkor, sminkelni sem szoktam, a hajamat pedig általában összefogom, hogy ne lógjon a szemembe. Nem kell kapkodni a készülődéssel, de azért nem árt kitűzni egy időpontot, amire már készen kell állnod a napi feladatok teljesítéséhez. Én külön kiemelném a reggeli fontosságát, tekintve, hogy hajlamos vagyok arra, hogy tanulás helyett unalmamban rendszeres kirándulásokat tegyek a konyhába. Ha rendesen reggelizem, akkor elég jól ki tudom védeni ezt a rossz szokást.

Munkára fel!

Ha már sikerült beindítani a napomat, kezdődhet is a tanulás. Többnyire a már bemutatott Pomodoro-módszert alkalmazom, mert nagyon jó tempóban tudok vele haladni, általában 2×4 tanulós szakaszt tudok végig csinálni ebédig, ami szerintem teljesen jó tempó. Általában van elméleti és gyakorlati tanulni valóm is. A délelőtt az elméleté, ahhoz kell a legfrissebbnek lennem, délután már nehezen maradok meg a könyvek mellett. A tanulós részek szüneteiben intézek minden mást: meglesem az e-maileimet, iszok egy nagy pohár vizet, kicsit átmozgatom a végtagjaimat. Tanulás közben rendszerint kéznél van egy cetli, amire azokat a dolgokat írom fel, amikkel a szünetben szeretnék foglalkozni. Így azok a dolgok, amik tanulás közben merülnek fel bennem, nem zavarnak meg a kelleténél jobban a koncentrálásban. (more…)

Tanulj időzítővel! – A Pomodoro módszer

Ma egy olyan módszert osztok meg veletek, amit már nagyon régóta (több, mint három éve) használok tanuláshoz. Még a középiskolában, az előrehozott őszi érettségire készülve ajánlotta egy barátnőm ezt a módszert, és nagyon bevált. Elsősorban akkor használom, ha egy tárgyból nagyon sok elméletet kell tanulnom egyszerre. Ilyenkor ugyanis nem működik nálam az, hogy leülök, és tanulok három órán keresztül látástól vakulásig, megállás nélkül. Képtelen vagyok három órán keresztül non stop koncentrálni, és egyenletesen jó teljesítményt nyújtani. A Pomodoro módszer erre nyújt megoldást.

Ennek a technikának az a lényege, hogy a tanulást kisebb egységekre osztjuk fel, és rendszeresen iktatunk be szüneteket. Ez nálam azt jelenti, hogy 25 percig tanulok, és utána tartok egy 5 perces szünetet. Ezt négyszer megismétlem, és a negyedik tanulós rész után tartok egy nagyobb szünetet, ami 20 perces. Nekem ez az időbeosztás vált be, de nyilván a saját igényeidnek megfelelően alakíthatod az időtartamokat, és hogy milyen gyakran tarts nagyobb szünetet.

Ez a módszer azért jó, mert alapvetően sokkal lassabban fáradok el. A szünetekben mindig van lehetőségem egy kicsit szusszanni, és megcsinálni azokat a dolgokat, amik a tanulós idő alatt jutnak eszembe. A tanulásra kijelölt idő pedig ad egy könnyen teljesíthető célt – nyilván nagyobb elszántsággal állok neki olvasni egy tankönyvet, ha úgy állok neki, hogy csak 25 percig kell kibírni, mint ha azt akarnám magamra erőltetni, hogy addig nem állok fel a könyv mellől, amíg túl nem vagyok az első 100 oldalon. És félreértés ne essék, így is elolvasom azt a 100 oldalt, csak 25 perces részletekre osztva, ami sokkal teljesíthetőbb célnak tűnik, és amúgy is könnyebb úgy koncentrálni, hogy tudom, hogy 25 perc múlva van 5 percem, amiben valami mással foglalkozhatok. Nem égek ki egy óra tanulás után, hanem sokáig friss tudok maradni – nap végére persze elfáradok, de sokkal több dolgot tudok így elvégezni, mint időzítés nélkül.

Ami még fontos lehet, hogy a szünetet ajánlatos valami teljesen más dologgal tölteni. Tehát ha számítógép előtt tanulsz, akkor lehetőleg ne azt nyomkodd tovább az öt perces szünetedben, hanem próbálj valami egészen mással foglalkozni: igyál egy kávét, mozgasd át magad egy kicsit (a sok ücsörgés után, amúgy is jót tesz), tegyél rendet magad körül vagy hívj fel valakit. (more…)