Tanulás & produktivitás

Győzd le a nyilváos beszédtől való félelmedet!

nyilváos beszédtől való félelmedet

Introvertált vagyok és egészen jól tudok prezentálni mások előtt. És ebben nincs semmi ellentmondás.

Az utóbbi hónapokban kiemelt fontosságúvá vállt nálam a személyes fejlődés témaköre, épp ezért újra és újra előveszem itt a blogon is. Ha visszanézek az utóbbi másfél évemre, az egyik legszembetűnőbb dolog számomra, hogy legyőztem a nyilvános beszédtől való félelmeim javarészt. Ebben a bejegyzésben szeretném megosztani veletek, hogy nekem mi segített ebben, mert úgy látom, hogy rengetegen vannak, akik mindenfajta szerepléstől rettegnek, és szent meggyőződésük, hogy introvertáltként ez nem is lehet másként. Pedig lehet.

1. Gyakorlat teszi a mestert

Ugye éreztétek, hogy ezzel fogom kezdeni? :) Az a pocsék hírem van, hogy ez nem egy olyan dolog, amiről ha elég könyvet olvasol és kellően sok online tréningen veszel részt, akkor lesz egy olyan pont, amikor készen állsz majd a feladatra. Nem fogsz. Gyakorolni kell ezt is, mint minden mást. Az elején lehet, hogy nagyon pocsék lesz, de néhány alkalom után meg fogod tenni a következő felfedezést: az égvilágon semmi rossz nem történt veled, képes voltál végigcsinálni valamit, amiről azt hitted, hogy képtelen vagy rá. Ez önbizalmat ad, és ebből minden egyes alkalommal csak több lesz :)

2. Kezd kicsiben

Nekem az áttörést az hozta meg, hogy a munkahelyemen megbíztak azzal, hogy vezényeljek le hetente egyszer egy félórás csapat megbeszélést. Ennek a lényege, hogy kiálltam a csapat elé, felvázoltam miről fogunk aznap beszélni, és bár a fő feladatom az volt, hogy másokat kérdezzek, gyakran nekem kellett röviden beszélnem egy adott témáról. Ja, és mindezt angolul. Az elején remegett a lában, és alig láttam az idegtől – pedig nem is kellett sokat beszélnem. Néhány hét gyakorlás után viszont már kezdtem feloldódni, és ez lendületet adott ahhoz, hogy bevállaljak hosszabb prezentációkat is. Keresd te is ezeket a lehetőségeket, ahol kicsiben, pár perces beszédekben teheted próbára magad, fokozatosan szokva a terhelést.

nyilváos beszédtől való félelmedet

3. Keress példaképeket

Tudsz valakiről a környezetedben, aki nagyon jól beszél közönség előtt? Van egy kedvenc vloggered vagy TED előadód, aki zseniálisan ad elő? Figyeld meg, ők hogyan csinálják. Utánozd őket otthon a tükör előtt, próbáld meg az ő jó példájukat átvenni. Ezt is próbáld meg először kicsiben – ha eddig merev, halk szavú prezentáló voltál, akkor egyik napról a másikra nem leszel az az ember, aki játszik a hangerővel, és beszéd közben bejárja a teret, de biztosan akadnak olyan apróságok, amiket már a következő alkalommal te is bevethetsz – itt elsősorban a gesztusokra, artikulálásra, beszédtempóra gondolok, de akár a “profi” külső is sokat segíthet :) Nekem Will Stephen ez örök bálványom!

4. Kérj segítséget

Keress valakit, akiben megbízol és jelen van akkor, amikor mások előtt beszélsz, és kérd meg, hogy adjon visszajelzést neked. A prezentáció után leülhettek, és utólag átbeszélhetitek, mit csináltál jól, és mi az, amiben még fejlődnöd kellene. Egy ilyen beszélgetés során már az is segít, hogy rá vagy kényszerítve arra, hogy átgondold a gyenge pontjaidat, és megpróbálj kifogások helyett megoldásokat találni rájuk.

5. Próbáld el és vedd fel

Jó, tudom hogy ezzel sem leszek népszerűbb, de hajrá: készíts videó-felvételt magadról, miközben elpróbálod a prezentációdat, majd nézd vissza, és elemezd. Igen, ez egy rettenetesen kellemetlen érzés lesz, és valószínűleg nem szeretnéd megcsinálni. De ténylegesen látni magadat kívülről – a kellemetlen érzéseken túl -, egy remek lehetőség arra, hogy a saját szemeddel lásd, mit kell fejlesztened. Hogy egy kicsit enyhüljön a rossz érzés, miközben nézed: ne csak a fejlesztendő területekre koncentrálj, hanem arra is, amit már most jól csinálsz (és ne is próbálj azzal jönni, hogy semmit nem csinálsz jól, mert nem hiszem el). Szép a testtartásod? Jó helyen vitted le a hangsúlyt? Végig mosolyogva beszéltél? Ezek mind remek pontok, amikre érdemes büszkének lenned.

Tudom, hogy a nyilvános beszéd nehéz téma, és még nehezebb túljutni rajta. Magamon is látom, hogy még van hová fejlődnöm, de a lényeg az, hogy tudok erről, és szeretnék jobb lenni. Egy gyors személyes sztori: tavaly januárban volt a szakdolgozat védésem. Addigra már több, mint fél éve én vittem a félórás megbeszéléseket a csapatomban, és túl voltam néhány nagyobb prezentáción is. Úgy álltam ki a vizsgabizottság elé, hogy nem féltem a prezentációtól. A kérdéseik miatt aggódtam, de abban az egyben biztos voltam, hogy az előre kitalált mondandómtól nem fogok zavarba jönni. Körbenéztem a teremben azokon, akikkel együtt védtem, és érezhetően több volt a feszültség rajtuk, mint rajtam. Amikor befejeztem a prezentációmat, a vizsgabizottság megjegyezte, mennyire élvezhető és magabiztos volt az előadásom. Az ilyen visszajelzésekért érdemes megküzdeni a saját gátlásaimmal és félelmeimmel.

Biztos vagyok benne, hogy neked is sok végig izgult percet okozott már az, ha elő kellett adnod mások előtt. Gondolj arra, hogy ezt az izgalmat megfelezed, majd negyedeled, majd nyolcadolod. Teljesen eltűnni nem fog soha. De kontrollálhatóvá válik – és ezért éri meg igazán fejleszteni magad.

Kipróbáltam a Don’t Break the Chain módszert (egy kicsit másképp)

Don't Break the ChainLassan egy óvodás is tudja, hogy kialakítani egy új szokást 21 napig tart. Ez azt jelenti, hogy 21 napig mindennap kényszeríted és emlékezeted magad arra, hogy betartsd a szabályokat. Utána elvileg már könnyebb, de azért elkél az emlékeztető. Jerry Seinfeld író erre az alábbi nagyon egyszerű módszert találta ki: fogott egy fali naptárat, és egy piros filcet, és minden nap, amikor elvégezte írói feladatait, egy piros ikszet tett a naptárban. Ez néhány nap után elkezd egy szép piros láncot alkotni, és onnantól már csak egyetlen feladat van hátra: ne törd meg a láncot! Azaz Don’t Break the Chain!

Hasonló koncepcióval találkoztam a Boldogságtervben is. Gretchen Rubin arra használta ezt a módszert, hogy megnézze, egy adott hónapra tett fogadalmait betartja-e napról napra. Mivel az emberek általában szívesen gyűjtenek piros pontokat azért, ha megcsinálnak valamit, a módszer remekül működik – senki sem szeretné azt látni, hogy egy bizonyos nap mellől hiányzik a kis iksz.  (more…)

Egy váratlan de fontos tanulság az első munkahelyemről

első munkahelyemről

Pályakezdőként abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy egész sok pályakezdő ismerősöm van – így aztán tudom, hogy miért döntenek az emberek úgy, hogy otthagyják a nagy reményekkel és fáradságos munkával megszerzett első komoly munkahelyet. A konkrét indokok eltérhetnek, de egyetlen mondattal jól összefoglalható a többség indoka: rosszul működő menedzsment. Rosszul működő menedzsment miatt hagyod el a céget, ha bunkó a főnököd, ha úgy érzed, hogy a folyamatos mikromenedzsment megköti a kezedet, ha a gyakornoki időd lejárta utána sem ajánlanak neked normális fizetést. Az a mondás járja, hogy az emberek a menedzserüket hagyják el, és nem a vállalatot – és ebben bizony van igazság.  Ha nem hiszed, olvasd el ezt a felmérést, és láthatod, mennyit számít a főnököd és a csapatod.  (more…)

Célkitűzések: Tervezd meg, és váltsd valóra!

célkitűzések

Amikor a Boldogságterv című könyvet olvastam, az volt számomra a leginspirálóbb, ahogy a szerző, Gretchen Rubin lebontja a céljait fogadalmakra, a fogadalmakhoz pedig konkrét tevékenységeket rendel. Annyira magával ragadott a lelkesedés, hogy rögtön papírt és ceruzát ragadtam, hogy elkészítsem a saját terveimet. A struktúra nyilván más, mint a Boldogságtervben (az én esetemben szó sincsen egy éves kihívásról), de az alapgondolatot és a fogadalmakkal kapcsolatos szemléletmódot onnan emeltem át. Nagyon felemelő és motiváló élmény volt friss szemmel nekilátni a tervezésnek, ezért most szeretném megosztani veletek is, mit tanultam, miközben kitűztem a saját céljaimat. (more…)

Karácsonyozni vizsgaidőszakban? Nem gond!

Karácsonyozni vizsgaidőszakban

Az idei év az elő, amikor nincs vizsgám karácsony előtt és után, viszont négy évnyi tapasztalatom van abban, milyen az, amikor a vizsgaidőszak és az ünnepek egybe esnek. Nem akarok senkiben hiú reményeket kelteni, karácsonyozni vizsgaidőszakban sosem lesz olyan kellemes, mint nélküle. Ennek ellenére az utóbbi években megtanultam alkalmazkodni ehhez a helyzethez, és úgy látom, hogy nem lehetetlen sikeresen teljesíteni a vizsgáidat úgy, hogy közben az ünnepi hangulatot is átérezd.

A következőkben megosztom a tapasztalataimat veletek úgy, hogy először a tanulós tippekre koncentrálok, majd utána áttérek az ünnepi készülődéssel kapcsolatos tanácsokra. Így két szemszögből is megnézzük, mit tudsz kezdeni ebben a nem túl kényelmes helyzetben.  (more…)

5 gondolat gyakornoki állást keresőknek

gyakornoki állás

Lassan már két év eltelt azóta, hogy főiskolai tanulmányaim végéhez közeledve nagy erőkkel munkahelyet kerestem a kötelező szakmai gyakorlatom eltöltésére. Most visszatekintve szeretném elmondani nektek, milyen tapasztalatokat gyűjtöttem ezen a téren, hátha segít nektek is az elhelyezkedésben. Kiegészítésként hadd jegyezzek meg annyit, hogy mivel gazdasági szakon tanultam, ezért ilyen területen is kerestem gyakorlati helyet – a tapasztalataimat tehát üzleti terepen szereztem, és bár igyekszem általánosan fogalmazni, ennek fényében vizsgáljátok a leírtakat :)

1. Találj egy irányt

Egy főiskolai szakról rendszerint rengeteg irányba el lehet indulni, így érdemes már az elején feltenned magadnak a kérdést, hogy mi az, amivel szívesen foglalkoznál a munkád során is. Nagyon jó az, ha találsz egyetlen irányt, és azt tudod követni tűzön-vízen át, de ha ez gondot okozna – nekem is azt okozott -, akkor már az is jó, ha le tudod szűkíteni a lehetőségeket. Mi az, ami érdekes lehet a számodra és mi az, ami biztosan nem a te világod? Kis cégnél szeretnél dolgozni vagy egy hatalmas multinál? Ügyfelekkel szeretnél foglalkozni vagy inkább a háttérben maradnál? Definiáld a számodra fontos kritériumokat, és az álláskeresés során ezekre fókuszálj. (more…)

Munkahelyi produktivitás – Így rendszerezem a feljegyzéseimet

Lassan másfél éve vagyok a jelenlegi munkahelyemen, és ezalatt sok különböző területen és feladaton dolgoztam. Ez azt is jelenti, hogy rengeteg feljegyzést kell készítenem, hogy hatékony lehessek (jobb, mint túlórázni ;)), minden szükséges információ megmaradjon és kéznél legyen, illetve hogy segítse a gondolataim áramlását, és ezáltal a munkám során felmerülő problémák megoldását is. Mostanra 3 alappillére lett munkahelyi feljegyzéseimnek – mindegyik pillérnek megvan a saját előnye és funkciója, a három együtt pedig egy kényelmes, rugalmas rendszert alkot. A továbbiakban arról olvashattok, hogyan működik ez a három eszköz külön-külön, és melyiknek milyen szerep jut az én rendszeremben.


OneNote – A mindent tudó

Digitális jegyzeteléshez ennél kézenfekvőbb eszköz nincs is! Ha van MS Office a gépeden, az azt jelenti, hogy nagy valószínűséggel OneNote-tal is rendelkezel. Nyithatóak benne digitális jegyzetfüzetek a nagyobb témáknak, azon belül pedig további szekciókkal és oldalakkal tudod részletezni az információkat. Nálam ide kerülnek a folyamatok leírásai és a velük kapcsolatos fontos tudni valók. OneNote-ba egy az egybe be tudom másolni a lényeges e-maileket, amik valami hosszú távon is fontos információt tartalmaztak, és screen shotok is könnyedén beilleszthetőek. A OneNote akkor a legjobb barátom, ha nagyobb terjedelmű információt szeretnék feljegyezni magamnak, és ezeket az információkat szeretném külön kategóriákra osztani. (more…)

Jegyzetelj okosan!

jegyzetelj

Már a középiskolában kezdtem érezni, hogy valami nem oké, de a főiskola döbbentett rá véglegesen: életem első tizennyolc évében nem tudtam rendesen jegyzetelni. Rendszerint tanárok által lediktált mondatokat igyekeztem az idővel versenyt futva lekörmölni, és csak akkor készítettem bármi valódi jegyzetre hasonlító feljegyzést, amikor túl lusta voltam a hosszú mondatok leírásához (azért szerencsére a középiskola utolsó két évében már kapiskáltam valamit, így a főiskolai jegyzetelés nem ért teljesen váratlanul :D).

Azoknak, akik előtt még csak most nyílt meg a felsőoktatás kapuja (és teljesen le vannak döbbenve, hogy ez az egész mennyire más), most megosztom azokat a tanulságokat, amiket az utóbbi években összegyűltek, és segítettek abban, hogy olyan jegyzeteket készítsek órán, amiből utána könnyen és hatékonyan tudok a vizsgákra felkészülni. Persze a cikk nem csak nekik szól, bárkinek jól jöhet, aki úgy érzi, hogy szívesen fejlesztene a jegyzetelési technikáján :)

Figyelj a struktúrára és a rendezettségre!

Tudom, ez a legnehezebb. Mindannyian találkoztunk már csapongó előadókkal, akik oda-vissza ugrálnak a különböző témák között. Ilyen helyzetben szinte képtelenség jó jegyzeteket készíteni. Mégis azt javaslom, hogy igyekezz a körülményekhez mérten mindig ragaszkodni egy logikus struktúrához. Használj gondolat jeleket, nyilakat, bekezdéseket, aláhúzásokat és számozást, hogy érzékeltesd, mi tartozik egybe, és mi az, ami már új gondolatnak számít. Ezt a legnehezebb kitapasztalni, de ennek az elsajátításából profitálhatsz a legjobban. (more…)

Tanulás az iskolán túl – Hogyan küzdjed le a nehézésgeket

Tanulás az iskolán túl

Már több mint egy éve, hogy kikerültem a munka világába, és az egyetem padjai helyett egy hatalmas cég egyik asztalkáját koptatom napi szinten. Nem mondom, hogy különösebb hiányozna, hogy suliba járjak (bár ennek ellenére egy levelezős mesterképzést mindenképp szeretnék elkezdeni februárban), azt nagyon is igaznak tartom, hogy sosem szabad abbahagyni a tanulást és önmagad képzését. Ezt azonban sokszor könnyebb mondani, mint ténylegesen csinálni – ha kiszakadsz az egyetemi környezetből, már senki nem fogja neked előírni, hogy mikor mivel foglalkozz, milyen könyveket olvass el, milyen előadásokat látogass rendszeresen. Emellett pedig valószínűleg a napod nagy része munkával telik, ami kitölti a napod nagy részét és kellemesen elfáraszt. Mindezek mellett hogyan lehet időt szakítani a tanulásra, anélkül, hogy visszatérnél a formális képzés (alias iskola) keretei közé? Ebben a posztban erre a kérdésre keresem a választ :)

Előnyös helyzet

Kezdjük a dolog pozitívumaival, hogy könnyebben átlendülhessünk a nehézségeken. Az iskolából kikerülve az a legszuperebb része önmagunk képzésének, hogy azt tanulhatunk, amit csak akarunk. Eldöntheted, hogy van-e szükséged adott területen plusz tudásra vagy sem; nincsenek többé töltelék tantárgyak, amik elvonnák a figyelmedet és az energiáidat. Bátran belekóstolgatsz bármibe, ami érdekel, és utána eldöntheted, hogy szeretnél-e elmélyülni az adott témában vagy sem. (more…)

Mihez kezdj egy üres jegyzetfüzettel?

Papír-írószer mániások ide hozzám, súgok nektek valamit! Mind tudjuk, milyen az, amikor a papírbolt polcáról visszamosolyog ránk egy gyönyörű notesz, amit végül nem tudunk otthagyni, mert szép és különleges, és tökéletes része lesz majd valamelyik projektünknek, megtöltjük izgalmas tervekkel és gondolatokkal, és büszke lakója lesz majd a könyvespolcunknak. Aztán kifizetjük és hazavisszük a jegyzetfüzetet, és csak kerülgetjük hónapokon keresztül – valahogy semmi sem tűnik elég jónak és tökéletesnek ahhoz, hogy megtörjük vele a lapok fehérségét, félünk, hogy néhány oldal után ráununk, és elpazarolunk egy teljesen jó noteszt a semmire. Pedig valójában akkor pazaroljuk el a legjobban, ha hagyjuk, hogy a fiók mélyén kallódjon, kihasználatlanul.

Örömmel jelenthetem be, hogy a mai bejegyzés ezen problémán próbál segíteni: összegyűjtöttem nektek néhány ötletet arra, hogyan tudjátok kreatív és hasznos társsá varázsolni az üres jegyzetfüzeteiteket. Remélem találtok majd közte szimpatikus ötletet :) (more…)