Tudom, hogy augusztus annyira régen volt, hogy sokan nem is emlékeztek már rá. Hogy egy kicsit felelevenítsük, mi történt akkoriban, elmondom, hogy augusztusban lett két éves a blog, és ennek örömére egy kérdőívet tölthettetek ki, amivel egy csomó hasznos információhoz juttattatok engem.
Azóta már eszközöltem néhány kisebb változtatást a ti visszajelzéseitek alapján, amiket mindenképp szeretnék folytatni, mert eddig úgy éreztem pozitív volt a fogadtatás részetekről. Ezek mellett természetesen folyamatosan szeretnék fejlődni és változni az újévben is. Mivel eddig nagyon jól fogadtátok, amikor a blogon lévő kisebb-nagyobb változásokról írtam nektek, arra gondoltam, hogy így január elején szeretném megosztani veletek azt az irányt, amit kijelöltem 2017-re a Daily Dorothy számára. (more…)
Tavaly is volt ilyen poszt, idén sem szerettem volna kihagyni :) Idén is sok különböző témában posztoltam nektek, most pedig az olvasottsági mutatók alapján rangsoroltam nektek az utóbbi két év során posztolt bejegyzéseket. Akik már olvasták őket, ők most nosztalgiázhatnak egyet, akik pedig év közben csatlakoztak a blog olvasóihoz, kaphatnak egy ki ízelítőt a javából. Nem győzöm eleget ismételni, mennyire klassz, hogy itt vagytok, olvastok és kommenteltek nálam, minden visszajelzés bearanyozza a napomat! Most pedig térjünk át a legjobbakra:
Bevallom, teljesen meglepett, hogy ez a poszt került az első helyre – nem mintha nem érdemelné meg, nagyon élvezetm az összeállítását, és külön örömet okoz, hogy titeket is inspirált és szerettétek. Egyszerűen csak nem számítottam ekkora sikerre :) Annak, aki esetleg még nem olvasta ezt a cikket: azoknak próbálok ötletet adni, akik hozzám hasonlóan hörcsög módjára gyűjtik a szebbnél-szebb füzeteket, de nehezen szánják rá magukat, hogy megtöltsék a lapokat tartalommal.
Szintén nagyon örülök, hogy ez a bejegyzés is a legnépszerűbbek közé került, mert olyan témával foglalkozok benne, ami nagyon sokat jelent nekem. Több mint egy éve kezdetem el kocogni járni, hogy javítsam az állóképességem, és ugyan még mindig hosszú út áll előttem (hogy egy szintre kerülhessek a noromális emberekkel :)), mégis büszke vagyok arra, hogy meddig jutottam, és remélem hogy ezzel a cikkel titeket is bátorítani tudlak arra, hogy küzdjetek meg a saját korlátaitokkal.
Tavaly október végén részt vettem a Digital Divas blogger konferencián, ami hatalmas élmény volt, tele izgalmas előadásokkal és klassz emberekkel, ka teljesen amatőr szárnypróbálgatóktól kezdve az abszolút profi, sok éves tapasztalattal rendelkező bloggerekig. A beszámolómmal igyekeztem egy kis bepillantást nyújtani azoknak, akik nem lehettek ott, összegezve az élményeket és a tanulságokat. A posztot egyébként a Cosmopolitan is kiemelte az oldalán. (more…)
Ez a nap is eljött; mához 2 évre nyitotta meg kapuit a Daily Dorothy blog. És hát húh, igazán tartalmas két év volt. Nekem legalábbis biztosan, hiszen sok-sok bejegyzést írtam nektek (fun fact: ez itt a 333. poszt), rengeteg témába belekóstoltam, és egy csomó olyan dolgot sorakoztattam itt fel nektek, amire úgy érzem, hogy büszke lehetek. Úgy látom, hogy a Daily Dorothy folyamatosan fejlődik, és folyamatosan közelít ahhoz a megálmodott célhoz, amit több mint két évvel ezelőtt elképzeltem ennek az oldalnak. Köszönöm szépen, hogy látogatjátok az oldalt, olvassátok a posztokat és kommenteket írtok hozzá, mindegyik sokat jelent nekem.
A szülinapi hét alkalmából megint lesz évértékelő a blogos tapasztalatokról (szóval bloggerek készüljetek, mert ez itt a tapasztalat csere pillanata lesz!) illetve újra összegyűjtöm nektek azokat a bejegyzéseket, amik számotokra a legkedvesebbek voltak ebben az évben.
Ami pedig tavaly kimaradt, de idén nem fog: SZÜLINAPI GIVEAWAY! :)
A fenti képen látható csomagot kaphatja meg egy szerencsés olvasóm :) Valami olyat szerettem volna adni nektek, ami tükrözi a blog szellemiségét és aminek én is örülnék a helyetekben. Ezért aztán került a csomagba két kis notesz: egy dinnyés, mert szerintem állati menőn néz ki, és egy sima barna borítós, amit nagyon remélem, hogy majd a nyertes jól kidekorál :) Emellett található a csomagban három ICO ecsetirón, amik tök jó eszközök, ha szeretnéd kipróbálni a brush letteringet (nekem is ilyenek vannak, a teszt papírt is a sajátommal irkáltam össze), valamint 1-1 tekercs a kedvenc dekortapaszaimból – egy vízfesték mintás és egy tarka növényes (a lenti képen láthatjátok kitekerve őket, nyilván a nyertes bontatlan példányokat kap :)) (more…)
A héten került ki a blogra az 52. Wonders of Wednesday bejegyzés, ami azt jelenti, hogy már egy évre való rövidke inspirációs poszttal láttalak el benneteket a blog indulása óta. Ennek örömére úgy gondoltam, hogy ideje bepillantanotok a kulisszák mögé, és megnézni, hogyan állítom össze ezeket a bejegyzéseket (már csak azért is, mert ez az egyetlen olyan rovat a blogon, aminek állandó és bevált receptje van). Az áttekinthetőség kedvéért igyekeztem pontokba szedni a fontosabb részleteket.
Beszéljenek a számok!
Bemelegítésnek egy rövid statisztika (mert imádom a statisztikákat): jelenleg 217 bejegyzés található a blogon, amiből az 52 Wonders of Wednesday bejegyzés 24%-ot tesz ki (vagyis közel a bejegyzések negyedét!) – így azt hiszem, kijelenthetem, hogy a blog folyamatos működése szempontjából nagyon is fontos ez a rovat :) Egy bejegyzésben átlagosan 5 kép van. A legrövidebb Wonders of Wednesday postban három kép található (ilyenből kettő is van, a 43-as és az 50-es), a leghosszabban pedig kilenc (ez a 7-es számú volt) – összességében elmondható, hogy a rovat indulásakor még jóval több dolgot zsúfoltam bele egy-egy bejegyzésbe, de azt viszonylag hamar beálltam arra, ami most átlagosan számít. (more…)
A mai nap a nosztalgiáé: ez a poszt éppen a 195. a blogon, ami úgy gondolom, hogy nem is rossz teljesítmény egy év alatt :) Rengeteg témával foglalkoztam, születtek hosszabb és rövidebb, bonyolult és egyszerű bejegyzések egyaránt. Én örömmel írtam mindegyiket. Ha azonban ki kell emelnem a legjobb tízet közülük, akkor egyértelműen a ti véleményetek lesz a mérvadó. Íme a 10 leglátogatottabb bejegyzés a blogon, avagy mi érdekelt titeket a legjobban :)
Nos, ahogy látom, az olvasóim nagy része nem csak olvassa a blogokat, hanem maga is írja a sajátját. Legalábbis én ezzel magyarázom azt, hogy ez a poszt ennyire sikeres lett. Megosztottam benne, hogy én hogyan tervezem meg és ütemezem be a saját bejegyzéseimet, hogyan gyűjtöm az ötleteket a megírandó postokhoz, és egy letölthető tervező táblát is mellékeltem hozzá, amit azóta nagy-nagy örömömre sokan használnak, és szabnak személyre :) Érdemes elolvasni a kommenteket, mert rengeteg jó ötlettel egészíti ki a bejegyzést :)
Szintén nagy örömet okozott, hogy ezt a bejegyzést is sokan látogattátok és szerettétek, hiszen ahogy le is írom benne, évek óta használom a Pomodoro módszert tanuláshoz, és nekem nagyon bevált. Ha valami monoton munkát végzel, és gyakran elkalandozik a figyelmed közben, akkor neked is érdemes lehet kipróbálni. (more…)
Nos, a tegnapi szoli ünneplés után ma itt a beígért blogos tapasztalatokról szóló bejegyzés. Igyekeztem kerülni a sablonos témákat, amik mindenhol felmerülnek (ennek ellenére biztosan érintek párat közülük), mindenesetre amit most itt láttok, azt ténylegesen az utóbbi egy évben írtam össze, bizonyos részei ennek a bejegyzésnek már sok hosszú hónapja várja, hogy napvilágot láthasson. Lehet, hogy más nem ezeket a dolgokat emelné ki, de számomra ezek voltak az utóbbi egy év legnagyobb tapasztalatai.
A látogatottság csak egy szám – és nem feltétlenül valós adat!
Valljuk be, az olvasókért vagyunk :) Persze nagyon sokat nyom a latban, hogy a saját kedvünkre blogoljunk, mert örömet okoz, de azért tök jó, ha van valaki, aki olvassa. Én is figyelemmel követem a saját statisztikáimat, de már az első hónapokban rá kellett ébrednem arra, hogy attól, hogy valaki idetéved az oldalamra, még nem minősül olvasónak. Emlékszem, az elején még nagyon örültem, hogy viszonylag hamar szereztem látogatókat, aztán megnéztem a térképes funkcióval, hogy ki honnan nézte. Csak hogy szemléltessem: 10 látogatóból 3 volt magyarországi, 7 külföldi. Ugyan nem akarom lekicsinyíteni a határon túli magyarság érdemeit, de kétlem, hogy az a tény, hogy Kínából több olvasóm volt, mint itthonról, az valódi kínai olvasóközönséget jelentene. Azért meséltem el ezt nektek, hogy lássátok, hogy a statisztikát ugyan érdemes követni, de vannak bizonyos buktatói, ami miatt nem szabad, hogy ez legyen a meghatározó számunkra.
Adj tanácsokat, de ne oszd az észt!
Remélem a kettő között mindenkinek feltűnik a különbség :) Még az első hónapokban, nagyon sok olyan blogbejegyzést néztem át, amikben a bloggerek tippeket adnak kezdő blogíróknak. Ami egy tök jó dolog. Így futottam bele egy olyan cikkbe, ami a címe szerint a leggyakoribb hibákra hívja fel a figyelmet. Elolvastam, de nem volt benne sok köszönet – a szerző csak becsmérlő megjegyzéseket tett más bloggerekre, a bloguk tartalmára, kinézetére, de emellett semmi olyat nem tudott volna felmutatni, ami szerinte megoldás lehet ezekre az állítólagos problémákra (amik szerintem nem is igazi hibák voltak, maximum kezdeti nehézségekből adódó dolgok, amik viszonylag hamar megoldódnak, ha az adott író tényleg komolyan veszi a blogját). Ez a bejegyzés többet tanított nekem, mint az összes többi együtt véve: soha többé nem akarok ilyen jellegű blogpostokat olvasni, és én sem akarok ilyesmit publikálni. Vagy segítő szándékkal hasznos tippeket adok, vagy inkább meg sem szólalok, mert az ilyen gonoszkodó, másokat befeketítő bejegyzéseknek egyszerűen nincs értelme. (more…)
Tisztelt olvasóközönség! Van szerencsém bejelenteni, hogy a Daily Dorothy blog a mai nappal elérte az 1 éves kort :) Minden nehézség ellenére a blog itt van, és működik, immáron egy teljesen éve. A következő pár napban egy kicsit felpezsdül majd a blog élete, két új bejegyzésre is számíthattok: az elsőben összegzem az első év tanulságait (jó hosszú posztra számítsatok :)), a másodikban pedig megnézzük, melyik bejegyzések voltak a legnépszerűbbek az utóbbi egy évben.
Úgyhogy szülinapi mini-partyra fel, holnap találkozunk! :)
Helló mindenkinek, a félig-meddig eltűnt blogger újra jelentkezik! Még pedig azért, hogy végre megbeszéljük a félig-meddig eltűnés okait, a kialakult helyzetet és a folytatást.
Amint azt talán már tudjátok, június óta dolgozom. Életem első rendes állása, rögtön 40 órában, nagy cégnél, nagy csapatban – szóval van bőven újdonság. Egy egészen más élethelyzet, ami egy egészen más időbeosztást kíván, mint amit eddig megszoktam. Így az új kihívások közepette egyszerűen nem volt kedvem blogot írni. Amint az írásaimból láthatjátok, elég sok dolog érdekel: olvasok, kézműveskedek, fényképezek, főzőcskézek, néha eljárok kocogni… Van mivel lekötnöm magamat a szabadidőmben, és akkor még nem is soroltam ide, hogy igyekszek minél több minőségi időt tölteni a párommal, a családommal és a barátaimmal is.
Nem borult fel annyira az életem a munka miatt, mint azt elsőre vártam, de az tény, hogy nem lehet egyszerre mindent. És érdekes módon a blog automatikusan kiesett a tevékenységek közül, még csak gondolkodnom sem kellett rajta. Nem mondom, hogy nem sajnálom, hogy már nincs rá időm, de annak nagyon örülök, hogy szinte minden másra van. Ha nem is egyszerűen, de egyelőre úgy tűnik, jól lavírozok a különböző teendők és szabadidős programok között. Jó lenne persze írni arról, hogy mit főzök, mit alkotok vagy milyen könyveket olvasok éppen, de én már annak is örülök, hogy ezek a tevékenységek mind ott vannak az életemben, és épp ezért, nem igazán visel meg a dolog, hogy nem kell róluk fényképet és bejegyzéseket készítenem.
Úgyhogy sajnos ez van, a blog most egy jó ideig szünetel, amíg ki nem találom, hogy mi legyen a sorsa. Gondolkoztam többféle megoldáson is, amivel életben lehetne tartani. Az egyik ilyen a ritkább és rövidebb bejegyzések, amivel egyidejűleg kicsit szűkülnének a blogban megtárgyalt témák, vagy bizonyos témák jelentősége csökkenne. Egy másik lehetőség, hogy amennyiben van rá önként jelentkező, szívesen felvennék társszerzőt magam mellé. Ez a gondolat még elég kiforratlan, de ha van rá érdeklődés, akkor adhatok neki egy esélyt.
Szóval most itt tartunk! Sajnálom, hogy nem tudok annyit foglalkozni a bloggal, mint amennyit kellene. nem is igazán az írás az, ami hiányzik, hanem ti, az olvasók, mert olyan jó veletek beszélgetni a kommenteknél :) Úgyhogy írjatok bátran most is!
Virágba borítottam az eheti, igencsak megkésett összeállítást, remélem ti is annyira szeretitek majd, mint én :)
A késés oka, pedig hogy a munka mellett még nem sikerült megfelelő egyensúlyt kialakítanom (ez egy meglehetősen hosszú folyamat lesz, de az ilyesmi sosem megy egyről a kettőre), és jelenleg nagyon nagyon kevés időt tudok csak szánni a blogra. Tény, hogy a blog szerkesztése/írása eddig sem szerepelt életem top-prioritásai között, így aztán most végképp kicsúszott a kezemből az egész.
Ahogy azonban láthatjátok, harcolok keményen :) Nem tervezem abbahagyni, de tény, hogy amit a fősuli mellett megengedhettem magamnak, az most nem működik. Hosszabb távon remélhetőleg megtalálom az egyensúlyt, de amíg oda nem jutok el, addig kicsit megritkítom a bejegyzéseket is, illetve a Wonders of Wednesday rovat megkötések nélkül feltűnhet a hét bármely napján :) A kommentekre is lassabban fogok válaszolni, de ez ne rettentsen el senkit, mindenkinek írni fogok legalább egy héten belül – nem mindig vagyok elég összeszedett estére ahhoz, hogy akkor válaszoljam meg a hozzászólásaitokat, és nagyon szeretnék érdemben válaszolni mindenkinek (különösen azért, mert többnyire ti is hosszabb véleményeket, gondolatokat fogalmaztok meg számomra, amiért nagyon hálás vagyok, és úgy gondolom, hogy ilyenkor jár nektek is az átgondolt, értelmes válasz :)).
Szóval ez van, túlélő üzemmódba kapcsolok. Remélem azért továbbra is maradtok itt páran, akik a megritkult bejegyzések ellenére is benéztek hozzám néha ;) Köszi a türelmet és a megértést!
Köszöntelek itt, kedves erre tévedt látogató :) És köszöntöm magamat is, mert el sem hiszem, hogy végre eljött a pillanat, és itt a Daily Dorothy első bejegyzése. Többszöri nekifutás, átgondolás és újratervezés után azt hiszem, elérkezett a pillanat, hogy megnyissam az első „nagylány” blogomat (fun fact: kb. 15 éves korom óta blogolok, különféle témákban és platformokon).
Egy bohókás magyar fotós blog és egy saját használatra készülő receptes blog összegyúrt elképzelésének a hamvaiból feltámadt ötlet, kiegészülve sok más témával és aprósággal. Ha megengeditek, használom a mostanában olyan divatos lifestlye kifejezést, hogy jellemezzem ezt a „projektet”. Mostanában sokat olvasok olyan cikkeket, amik a kreatív, kiegyensúlyozott és praktikus életmódot veszik célba – elsőként ezek inspiráltak arra, hogy a főzés és fotózás témakörét messze kibővítve a teljes életmódra fordítsam a figyelmemet. Igyekszem sokszínű témákat hozni nektek, tervezek sok kreatív ötletet (legyen ez kézműves blogbejegyzés vagy ötletek a téged körülvevő világ és önmagad felfedezésére, fejlesztésére), apró inspiráló dolgok összegyűjtését a mindennapokra, és a saját tapasztalataim összegyűjtését, ami nekem segít túljutni a mindennapi nehézségeken. És hát ja, lesz egy csomó fotó meg kaja :)
Szóval üdv innen a rajtvonaltól! Remélem, még látjuk egymást ;)
1. Mihez kezdj egy üres jegyzetfüzettel?
2. Futás kezdőknek
3. Élmények és tanulságok: ilyen volt a Digital Divas!
