Posts by :

Szeresd magadat és írj róla listát!

A mai bejegyzést Crystal, a The Happy Type szerzője inspirálta. Nem rég egy bejegyzésében arról írt, hogyan tudunk több szeretet adni önmagunknak. Ő lista írást javasol, amin keresztül pozitív szemmel tekinthetsz saját magadra. Úgy látom, hogy néha (vagy nem is annyira néha) mindegyikünknek vannak gondjai az önértékelésével, és olyankor kell, hogy valaki emlékeztessen minket arra, hogy igen is tök jók vagyunk egy csomó szempontból, és nincs okunk keseregni! És miért ne lehetnél te az a személy, aki minderre ráébreszted magadat?! Szóval lássuk a listát, amit összeállíthatsz, ha egy kis önbizalomra van szükséged! :)

A kérdések, amiket Crystal szerint ilyenkor feltehetsz magadnak:

  • Melyik az a tulajdonságod, amitől a legmagabiztosabbnak érzed magad?
  • Sorolj fel három dolgot, amit szeretsz a személyiségedben!
  • Írj egy példát arra, amikor jobbá tetted valaki más napját!
  • Válaszd ki két olyan külső tulajdonságodat, amit szeretsz, és nem változtatnál meg soha!
  • Milyen készségeid vannak, amik elég jók ahhoz, hogy akár másokat is megtaníthass rájuk?

Amikkel én még kiegészíteném:

  • Sorolj fel példákat az utóbbi 1-2 hétből, amikor valaki kedves volt veled! (Szerintem az, hogy emlékezteted magad arra, hogy más emberek jók hozzád – legyen ez részükről akármilyen apró gesztus -, segíthet abban, hogy te is jó legyél önmagadhoz. Méltó vagy mások szeretetére, így méltó vagy a sajátodra is.)
  • Mi az, amiben úgy érzed, fejlődtél az utóbbi időben? (Ez lehet hónap vagy év, de ha szeretnéd gondolkodhatsz, hétben is vagy évtizedben :) Minden fejlődés számít.)
  • Mondj egy dolgot, amiről úgy gondoltad, hogy nem fog sikerülni vagy képtelen vagy rá, és végül mégis sikerrel jártál!

Nyilván a fenti pontokat nem muszáj ténylegesen leírni, elég, ha csak végig gondolod a listát. Ha leírod, az azért jó, mert később bármikor előveheted, hogy emlékeztessen arra, hogy mennyit érsz igazából a saját szemedben. De az is klassz, ha minden alkalommal újra végig mész a fenti pontokon, amikor csak szükségét érzed. Találd meg azt a módszert, ami neked a legjobb, ha kell hagyj ki egyes részeket, vagy írj hozzá még a szempontokhoz.

További szép napot mindenkinek! :)

A kép forrása: unsplash.com

Wonders of Wednesday #6

Pompon fa //Wayaiulandia// Pöttyös szoknyás outfit //Sunday Crossbow// “Két dolog legyél: aki és ami lenni akarsz!” //Christina Greve// Őszies outfit //Látomás// I love you to the moon and back nyaklánc //Emma Stine//

Kicsi picire sikerült most a képes összeállítás, de ha rákattintasz, megnézheted nagyban is :)

Ezen a héten az outfitek uralkodnak a gyűjteményemben. A Látomás egy csomó jó összeállítást tett ki Pinterestre, nem kis nehézség volt kiválasztani belőle a befutót, mert nagyon sok kedvencem lett :) A Sunday Crow pedig egy nagyon klassz outfit blog, csak pár napja találtam, de nagyon élveztem a böngészést a bejegyzéseik között. Érdemes a kiemelt összeállításon kívül más bejegyzést is megnézni ezen az oldalon, nekem nagyon tetszettek.

A könyv nem szent – Olvass bátran elektronikusan!

Amikor az emberek meglátják, hogy e-book olvasóval rohangálok mindenhová, egy bizonyos részük rendszeresen felteszi nekem ezeket a kérdéseket: nem furcsa? Nem fárasztja a szemedet a képernyő? Hogy bírod ki lapozás nélkül? Nem hiányzik a könyvek illata? Én nem tudnék meglenni anélkül…

Az én szememben az e-könyvek elutasítása sznob dolog. Én is szeretem a könyv illatot. De elég sok könyvem van ahhoz, hogy ha szagolgatni akarok, akkor megtehessem. Ezen kívül azonban, egy könyvet nem az határoz meg, hogy fizikailag egy nyomtatott lapokból összefűzött tömbként jelenik meg. Jobb esetben, nem ettől lesz értékes vagy élvezhető, hanem a lapokra nyomtatott tartalomtól. Meg értem, ha valakinek a papíralapú könyv a kényelmesebb, vagy szereti a megvásárolt kötetet a polcon látni, de ne tegyünk úgy, mintha a könyv illat és a lapozás élménye értékesebb lenne, mint amilyen. A matek könyvemet sem szagolgatom, és nem érzek semmiféle átszellemülést attól, hogy lapoztam benne egyet. Pedig az is könyv. Papíralapú.

Ami a lényeg, az a szöveg, és ideális esetben nincs különbség aközött, amit a papírra nyomtatnak és ami az e-book olvasó képernyőjén megjelenik. Ha magával ragad a történet, az mindenhogy magával fog ragadni. Én kényelmesnek tartom az e-book olvasót. Ugyanúgy tudok vele jobbra-balra fetrengeni az ágyban olvasás közben, és ugyanúgy elgémberedik a nyakam egy idő után. Ha rendes e-book olvasót veszel, az nem fárasztja a szemedet jobban a papíralapú könyvnél, hiszen nem tükröződik, nem csillog, nincs saját fénye. Ha rendes e-book formátumban kerül fel a könyv az olvasóra (tehát nem pdf-ben, hanem mondjuk mobi vagy epub formátumba), akkor még a betűméretet is lehet állítani, ezzel is ideálisabbá téve az olvasást.

Az e-bookok általában olcsóbbak papíralapú megfelelőjüknél, és most már egyre több magyar webáruházban vásárolhatunk e-könyveket. Ezen felül léteznek olyan oldalak (mint például a Magyar Elektronikus Könyvtár), ahonnan ingyen tölthetünk le könyveket, illetve a webáruházak is gyakran kínálnak kedvező akciókat. Én a könyvek olvasása mellett főiskolai jegyzeteket illetve diasorokat is az e-book olvasómon olvasom tanulás közben. Így okosan kihasználva, a kütyü hamar visszahozza az árát, és még a környezet tudatosan élők is örülhetnek: ha a jegyzeteidet e-bookként olvasod, nem nyomtatsz fölöslegesen ki több száz oldalt, amik a félév végén úgyis a szemetesben kötnének ki.

Egy szó mint száz, ne haragudjunk az e-bookra, amiért nincs könyv illata, inkább ünnepeljük az előnyeit. A papír alapú könyvek ideje nem járt le, fölösleges úgy tekintenünk az e-könyvekre, mint gonosz kis démonokra. A tartalom a fontos, és ezen a formátum nem igazán változtat.

Limzy és virágai

Amit ma hoztam nektek, az számomra nagyon különleges.Először csak egy képet akartam berakni róla a Wonders of Wednesdaybe, de végül meggondoltam magam, mert ezek az alkotások megérnek egy külön bejegyzést.

Limzy (teljes nevén Lim Zhi Wei) egy malajziai művész, aki a festményeit virágokkal (és más egyéb apróságokkal) kombinálja. Számomra a legkedvesebb sorozata az, amelyben báli ruhás vagy táncoló nőket fest meg, hozzá pedig a ruhájukat valamilyen virágsziromból formázza meg. Ez azonban csak egy része Limzy munkásságának: a virágszirmokból sok más kedves és színpompás képet készít, de alapanyagai között találunk zöldségeket, bélyegeket és gemkapcsokat is. Munkáit megtalálhatjátok a blogján, Facebookon, Instragramon és Tumblrön is – én csak néhány kedvenc képemet mutattam meg nektek ebben a bejegyzésben, de ha tetszett, feltétlenül látogassatok el a fenti oldalak valamelyikére, mert még sok-sok csoda vár rátok :)

Tejszínes-zöldséges tészta és a végtelen lehetőségek

Oké, vallomás következik: valószínűleg a kelleténél jóval többször lyukadok ki ott, hogy végül tejszínes zöldséges tésztát főzök. Enyhítő körülmény, hogy nem is főzök naponta – hetente max. 1-2 alkalom az, amikor valami jelentősebbet alkotok a konyhában. Szóval tényleg ne úgy képzeljétek, hogy minden második nap ez kerül az asztalra. De más ételekhez képest kimagaslóan sokszor van menün.

Minderre persze van ésszerű magyarázatom. Az első az, hogy ez a tészta finom. De tényleg. És úgy falok be egy rakás zöldséget, hogy közben nem érzem magam nyúlnak. Szóval finom és egész egészséges. Emellett, nagyon jó a maradék zöldségek és félzacskó tészták eltüntetésére, amik csak nem akartak addig elfogyni. Ja, és gyorsan és egyszerűen elkészül, nem kell neki sok idő. Tele van előnyökkel. Hát csoda, hogy ennyire szeretem? :)

Szóval mi kell bele?

Az alap: tészta, főzőtejszín, só, bors és ZÖLDSÉG.

És hogy ezen kívül mi megy bele, azt a fantáziádra bízom :) De azért adok néhány ötletet:

  • Nem tudom kinek mennyire jön kapásból, ha a zöldségeken gondolkodik, de: hagyma! Vörös vagy lila. Vagy újhagyma. És fokhagyma. Nekem határozottan kell bele valami hagyma :)
  • A húsevőknek is kedvezhetünk, ha teszünk bele bacon kockákat, vagy maradék sült húst.
  • A tejszínes szószhoz adhatunk reszelt sajtot, de az elkészült tészta tetejére is szórhatjuk tálalás előtt.
  • És nyilván fűszerezésben is lehet bátrabbnak lenni. Én ennél az ételnél szeretek csak só-bors kombóra szorítkozni, de ez ne vegye el senkinek a kedvét a kísérletezéstől.

Az elkészítésről röviden (ez függ attól is, hogy végül mit teszel bele): kevés olajon megpirítom a hagymát, aztán megy hozzá a hús (ha van) és a zöldségek. Hagyom hogy összemelegedjenek, aztán nyakon öntöm őket a tejszínnel (én alacsonyabb zsírtartalmút használok, mert a tészta úgyis beszívja a nagy részét, és szeretem, ha nem csak frissen van leve), sózom, borsozom. Megvárom, amíg rotyogni kezd, és utána nem sokkal lezárom. Jó alaposan összekeverem a főtt tésztával, és már mehet is a tányérra.

Ahogy láthatjátok, a kombinációk száma végtelen :) A legutóbbi alkalommal répa, brokkoli, paprika, lila hagyma, paradicsom, fokhagyma és egy kis füstölt sajt került bele. Nektek mi a kedvenc összeállításotok? :)

Győri hangulat

A múlt héten, amikor Győrben jártam, lőttem pár fényképet a fotós projektemhez. Nem tudtam túl sokat készíteni, mert elég szűkös volt a hely a memóriakártyámon, de azért néhány összejött :) Gondoltam megmutatom nektek is, mert imádom a győri sétálóutcák hangulatát, és mindenképp szeretnék ebből egy kis ízelítőt adni.





Ez most csak ennyi. Ha legközelebb lesz alkalmam, több képet készítek majd.

Wonders of Wednesday #5

Száraz virágokkal díszített fülbevalók //Kalafa// Cicás nyaklánc //Corbie// Csokoládéba mártott mandarin //Deliciously Yum!// Tányérok a falon //Doces Expressoes// Motiváló termosz – “A siker nem a lustáknak való.” //New England Foodie// Citrusos konyharuha //The NY Melrose Family// Pipacsos nyaklánc //Vadjutka//

Oké, lássuk az eheti termést: három különböző, de elbűvölő ékszert hoztam nektek mutatóba, három különböző magyar készítőtől. Én imádom őket, nem tudnék kedvencet választani – ha ti tudtok, írjátok meg kommentben! :)

A motiválós termosz szintén bomba ötlet (ráadásul annyira nem is nehéz elkészíteni, hiszen már sok helyen kapható olyan termosz, amin cserélhető a kép, így személyessé lehet tenni). Az biztos, hogy egy ilyennel sokkal lendületesebben indul a reggel – meg persze valami jóféle kávéval vagy teával kiegészítve.

További szép hetet mindenkinek, már csak párat alszunk és itt a hétvége!

Nincs új a nap alatt – Lopj úgy, mint egy művész!

Annyira tipikus, hogy amikor először láttam ezt a könyvet a boltban, felkaptam, mert érdekesnek tűnt, és egy gyors átforgatás (és az ár csekkolása) után visszatettem oda, ahol volt. Ja, jó pofa kis könyv – gondoltam -, de ennyi pénzt ilyen kevés lapért…

Lehet, hogy ma sem lenne több élményem ezzel a könyvvel kapcsolatban, ha moly.hu-s kalandozásaim során össze nem találkozunk, és le nem esik az állam attól, hogy milyen pozitívan értékeli mindenki ezt a könyvet. Persze, látszott elsőre is, hogy ez valami érdekes dolog lehet, de hogy ennyire… Felpiszkálták a kíváncsiságomat. Elő is kerítettem, méghozzá angolul (átlagos angoltudású emberek is nekivághatnak az eredeti könyvnek, nem operál bonyolult szakszavakkal; könnyen megérti az egyszerű földi halandó is).

És hammm… Befaltam :) Mint már említettem, nem egy hosszú könyv, de talán nem is baj, mert így mentes a fölösleges sallangoktól és hosszú tanmeséktől. Rövid, velős és lelkesítő. Lehet, hogy ha 200 oldalnyi apró betűs szöveg lenne, nem tudott volna ekkora löketet adni nekem, így viszont már aközben beindította a kreativitásomat, hogy olvastam, és egy csomó új ötlet került lejegyzésre a jegyzetfüzetembe. Engem nagyon inspirált.

Ne készülj semmi újra, Austin Kleon nem találja fel a spanyol viaszt, és a kreativitás kiapadhatatlan kútjához sem kapsz térképet. De ezzel nincs is semmi gond, mivel a könyv is arról szól (főképp az elején), hogy igazából minden új ötlet más, régebbi ötletre vagy ötletekre épül. A tippek egyszerűek, könnyen hasznosíthatóak, van köztük pár nagyon gyakorlatias tanács is, ezek mentén könnyű elindulni annak, aki követni szeretné a könyv tippjeit. A stílus könnyed, nem szájbarágós, nem okoskodós és nem elvont (ezzel kikerült minden olyan buktatót, amivel nálam elvághatta volna magát a könyv). Megszólít minden embert, akiben akár egy cseppnyi kreativitás munkál, és mindenkire vonatkozó tanácsokat ad. Nem mondja meg konkrétan, hogy hogyan remekelj egy adott művészeti ágban, de egy járható utat jelöl ki az olvasó számra a kreatív élet felé. És nekem ez tetszik.

Amit én alkalmazni szeretnék a könyvből (itt jönnek az elcsepegtetett információ morzsák a tényleges tartalomról):

  • Logbook (hajónapló? Nem tudom, hogy a magyar fordítás hogyan nevezi) vezetése – leírni a nap fontosabb eseményeit vázlatosan. Rögzítheted benne, hogy min dolgoztál aznap, hogy állsz a kreatív munkáiddal, mit ettél ebédre, hol voltál bevásárolni, láttál-e valami érdekeset. Egyszerűbb egy ilyet írni, mint egy szép részletes naplót vezetni, és mégis dokumentáltad a napjaidat valahol. Én már ki is neveztem egy régi jegyzetfüzetet logbooknak :)
  • Naptár használat – ezt olyan sok helyen olvastam már, életvezetéssel kapcsolatban is, meg kreatív munkákkal kapcsolatban is, hogy tényleg lehet benne valami. Ez a könyv megadta az utolsó lökést is ahhoz, hogy bele akarjak vágni. A lényeg az, hogy keress a napodban időt annak, amit szeretsz, és jelöld mindig, ha sikerült is foglalkoznod a projekteddel. Próbáld meg nem megtörni a láncot ;)
  • Hogyan viszonyulj a példaképeidhez? – nekem ez lett az egyik kedvenc részem a könyvben. Jó tippeket ad ahhoz, hogyan tanulj azoktól az emberektől, akikre felnézel, és hogyan kommunikálj velük (ha van rá lehetőséged).

És ha még mindig nem győztelek meg, akkor itt az utolsó dobásom: van benne egy csomó inspiráló és motiváló idézet, okos és kreatív emberektől. Egy csomó-csomó jó gondolat. Ha másért nem, ezért már megéri olvasni :)

Kollégiumi túlélő kalauz

Két évig voltam kollégista, megtapasztaltam a jó és a rossz oldalait is. Ha te is most kerültél kollégiumba, talán találsz itt pár hasznos dolgot, ami megkönnyítheti a másokkal való együttélést :)

Először is, néhány dolog, amit a kollégiumi élet előnyeiről tudni kell:

  • A közösség. Mindig van körülötted valaki, akivel lehet dumálni, és aki kb. ugyanabban a helyzetben van, mint te, ezért tök jól tudjátok támogatni egymást. Van kivel megbeszélni, hogy melyik tanárhoz érdemes bejárni matekra, és van cinkostársad, akivel együtt nem mentek be a reggel nyolcas előadásra :)
  • Közös tanulás. Ez kicsit az előző ponthoz tartozik, de olyan hasznos, hogy külön pontot érdemel :) Ha nem megy egy feladat, csak megkérdezed a szobatársad, vagy átkopogsz a szomszédba, és a segítség máris ott van.
  • Közel van a sulihoz. Na jó, nem mindig, de azért a legtöbb kollégiumról elmondható, hogy nem kell átkelned a fél városon ahhoz, hogy eljuss a suliba. (Én két évig laktam egy olyan helyen, ahol az iskolát és a kollégiumot egy folyosó kötötte össze. Volt, hogy papucsban mentem át megnézni a ZH-m eredményét.)
  • Olcsó. Egy albérleti szoba/ágy töredékéért lakhatsz a kollégiumban.

És akkor most a sok pozitív tulajdonság után lássuk az árnyoldalt:

  • Nincs igazi privát szférád. Egy nagyon kicsi szobába lesztek összezárva, rendszerint pont egyel többen, mint ahány ember számára az a szoba még kényelmes tud lenni. Valószínűleg ritkán leszel egyedül – ami néha eléggé őrjítő tud lenni.
  • Kicsi a hely. És nem csak az együttélésre, hanem mindenre. Jól kell sakkoznod a rendelkezésre álló hellyel, mert a fölösleges kacatok kiszoríthatják azt, amire igazán szükséged van. Még így is előfordul, hogy minden fajta evőeszközödből csak egyetlen egy van, mert többet egyszerűen nem tudnál hová rakni.
  • Nem vagy teljesen a magad ura. Igaz, ez kollégiumtól is függ, de összességében elmondható, hogy a kollégium valahol félúton van a szüleiddel lakás és a saját albérlet között. Azaz még ha önállóbb is vagy, a kollégium valószínűleg megszabja, hogy mikor és mennyi látogatót fogadhatsz, vagy azt, hogy milyen elektronikus kütyüket tarthatsz a szobádban.

Mindezek alapján tudod mérlegelni, hogy mennyire való neked a kollégium. Persze az is lehet, hogy nem mérlegelés tárgya, mert egy albérletet nem tudsz megengedni magadnak. Akármi is legyen az, ami arra késztet, hogy beköltözz egy koliba, az alábbi tippek remélhetőleg a segítségedre lesznek:

  • Tartsátok tiszteletben egymást. Nem biztos, hogy mindenkinek megszokott az, hogy egy vagy több másik emberrel osztja meg a szobáját, és persze nem vagyunk egyformák. Tudj olvasni a jelekből, vedd észre, ha csöndre vagy nyugalomra van szükségük – tanulós vagy betegeskedős időszakokban ez duplán fontos!
  • A szoba tisztasága közös felelősség, de egyenként is jellemez titeket. Üdv a szülők nélküli világban, ahol neked kell rendet tartani magad körül. Ügyelj a szoba tisztaságára, és ha kell, beszéljétek meg a szobatársaiddal, hogyan osszátok fel egymás között a munkát. Lehet arra várni, hogy a többiek takarítsanak helyetted, de ha egy csoporttársad felugrik hozzátok, akkor nem azt fogja kérdezni, hogy kinek kellene a héten felsöpörnie, csak magában megjegyzi, hogy mekkora porcicákat lát a padlón.
  • Vékonyak a falak – szóval óvatosan a zajjal és a zenével. Légy tekintettel másokra is, hiába van rá lehetőséged, hogy sokáig fent maradj, és éppen bulis-zenés kedvedben vagy. Lehet, hogy az alattad lakó meg hatkor kel, és igazán örülne, ha kialudhatná magát. A fülhallgató elengedhetetlen kelléke a kollégiumi életnek – már csak a szobatársaid érdekében is.
  • A közös helyiségeket is kezeld úgy, mint a saját szobádat. Más szóval: a közös fürdőszobában, konyhában, társalgóban ne hagyj szemetet, és ha összepiszkítasz valamit, takaríts fel magad után. Lehet, hogy van takarítónő, aki napi egyszer takarít, de a köztes időben a kollégium lakói vigyáznak a tisztaságra. A te érdeked is, hogy a konyhában délben is és este is ugyanúgy lehessen főzni – és közben ne ragadj a padlóhoz a mocsoktól.
  • Tájékozódj ágynemű ügyben. A mi kolinkban volt lehetőség a gondnokságtól ágyneműt igényelni, minden fajta plusz költség nélkül. Így nekem nem kellett törődnöm annak a kimosásával, csak a megadott időpontban le kellett mennem az ágynemű tárolóhoz cserélni. Szerintem tök kényelmes dolog :)
  • Próbálj meg nem összeveszni a szobatársaiddal. Lehet, hogy olyan emberekkel hoz össze a sors, akikkel nem különösebben szívlelitek egymást. Mégis törekedj arra, hogy ennek ellenére is megmaradjon köztetek a békesség. Ne szólj be, és ne kiabálj! Ha valamiben úgy érzed, hogy nincsenek tekintettel rád, akkor kérd meg őket normálisan, és magyarázd el, miért fontos az adott dolog neked (pl. miért fontos neked, ha kicsit korábban lenne a lámpaoltás, vagy hogy miért ne hallgassanak zenét fülhallgató nélkül).
  • Egy szemmaszk és füldugó csodákra képes. Egy kollégium sosem alszik teljesen, és ez ellen sajnos nem sokat tudsz tenni. Ez a két eszköz praktikus lehet, ha muszáj kialudnod magad.
  • Szerezz be egy lábtörlőt! Hidd el, fele annyi mocskot fogtok bevinni így a szobába, mint nélküle.

Kép forrása: unprofound.com

Őszi zsongás – Megjelent az új Fércművek katalógus!

Most már hagyomány nálam, hogy minden új évszak elején napi szinten lesem a Fércművek Facebook-oldalát, várva az új katalógust. Az idei a napokban jelent meg, és teljesen levett a lábamról. Az az igazság, hogy az őszi valahogy mindig különösen eltalálja az ízlésemet (az összes többi katalógus is fantasztikus, de az őszi… az valami csoda). Épp ezért is, gondoltam mutatok pár kedvencet a legújabból, hátha kedvetek van nektek is végigpörgetni a katalógust – minimum az esztétikai élmény miatt :) Fogyasztása borongós reggeleken napfény helyett különösen ajánlott!

Szóval a fenti első képen gyapjú gombos karkötőket láthattok. Megkapóan egyszerűek, és fantasztikusak a színeik – simán beleférnénk a nyári kollekcióba is, de úgy gondolom, hogy ősszel még nagyobb szükségünk van ezekre a színekre :)

Aztán felcsapod a katalógus első oldalát, és rögtön egy olyan nyaklánc jön szembe, amibe egy pillanat alatt bele lehet szeretni:

És tényleg nem akarok túl sokat mutatni, nézzétek meg magatok a katalógust, de azért van még egy nagyon nagy kedvenc kollekcióm: az art deco ékszerek. Mindenki örömére, idén ősszel is vannak új darabok, és egyszerűen mesések:

Még annyi de annyi kedvencem van ezeken kívül ebben az őszi katalógusban! És nem bírom ki, hogy ne mutassam meg a tavaly őszi katalógusból azt, ami nélkül végül nem tudtam tovább élni :) Csak egy kis kedvcsinálónak (és hogy lássátok, miért olyan csodás ez az évszak ;)).

Nektek mi az idei kedvencetek?