Search Results for: austin kleon

Inspiring Clicks #12 – Február ’17

Az a helyzet, hogy körbeértünk. A 2016 márciusi kedvenceket felsoroló listám volt az első bejegyzésem az Inspiring Clicks rovatban, és most tessék: ezzel a bejegyzéssel összegyűlt egy teljes évre való fantasztikus olvasmány! Köszönöm nektek, hogy minden hónapban ennyi szeretettel fogadjátok azokat a posztokat, amik sokat jelentenek számomra – bár sok munka van egy ilyen bejegyzés összeírásával, így tudom, hogy megéri, mert sikerül olyan írókat bemutatni nektek, akik megérdemlik a figyelmeteket, és biztosan minőségi tartalommal látnak el titeket is, ha úgy döntitek, hogy követitek őket. Lássuk, kiket volt érdeme olvasni februárban!

 írta: Austin Kleon
Ha még nem vettétek észre, akkor mondom: Austin Kleon az egyik kedvencem! A blogja is tele van szuper inspiráló dolgokkal, és amikor egy bejegyzésében szembe jött velem ez a zseniális idézet Goethétől, azonnal tudam, hogy a havi kedvencek között lesz a helye. “...every day at least to hear a little song, read a good poem, see a fine picture, and, if it were possible, to speak a few reasonable words.” Tökéletes napi rutin!  (more…)

The Steal Like An Artist Journal – A kreatív kleptomániások jegyzetfüzete

Steal Like An Artist Journal

Azoknak, akik már követik egy ideje a blogot, nem nagy újdonság, hogy mennyire szeretem Austin Kleon Steal Like An Artist című könyvét. Ha még nem hallottál róla, most röviden összefoglalom: ez a könyv mindenféle kreatív elfoglaltságot űző embernek nyújt segítséget abban, hogyan használjuk fel a minket érő hatásokat arra, hogy új ötletekkel álljunk elő. Számomra nagyon inspiráló volt ez a könyv, hatalmas lendületet adott a kreativitásomnak, és azóta is gyakran olvasok belőle újra egy-két kiragadott részletet.

Gondolhatjátok, hogy mennyire lelkes voltam, amikor láttam, hogy megjelenik a Steal Like An Artist Journal 2015 szeptemberében. Ugyanakkor voltak bennem kétségek is. Attól féltem, hogy ez csak egy újabb bőrt akar majd lehúzni az eredeti könyvről, és végül kapok egy nagyon drága jegyzetfüzetet, amiben alig van valami plusz tartalom. Hogy őszinte legyek, jobban örültem volna, ha Austin Kleon inkább ír még egy könyvet.

Jó sokáig érleltem magamban a gondolatot, hogy akkor most kell-e nekem ez a napló vagy sem. Végül egy Book Depositorys rendelés alkalmával, akciós áron mégis csak a bevásárló kosaramba került. Úgy éreztem, hogy muszáj kockáztatnom, mert már rettentően kíváncsi voltam, mi lehet a naplóban. És te jó ég, hogy mennyire pozitívan csalódtam! (more…)

Mihez kezdj egy üres jegyzetfüzettel?

Papír-írószer mániások ide hozzám, súgok nektek valamit! Mind tudjuk, milyen az, amikor a papírbolt polcáról visszamosolyog ránk egy gyönyörű notesz, amit végül nem tudunk otthagyni, mert szép és különleges, és tökéletes része lesz majd valamelyik projektünknek, megtöltjük izgalmas tervekkel és gondolatokkal, és büszke lakója lesz majd a könyvespolcunknak. Aztán kifizetjük és hazavisszük a jegyzetfüzetet, és csak kerülgetjük hónapokon keresztül – valahogy semmi sem tűnik elég jónak és tökéletesnek ahhoz, hogy megtörjük vele a lapok fehérségét, félünk, hogy néhány oldal után ráununk, és elpazarolunk egy teljesen jó noteszt a semmire. Pedig valójában akkor pazaroljuk el a legjobban, ha hagyjuk, hogy a fiók mélyén kallódjon, kihasználatlanul.

Örömmel jelenthetem be, hogy a mai bejegyzés ezen problémán próbál segíteni: összegyűjtöttem nektek néhány ötletet arra, hogyan tudjátok kreatív és hasznos társsá varázsolni az üres jegyzetfüzeteiteket. Remélem találtok majd közte szimpatikus ötletet :) (more…)

10 különleges könyv, amit idén olvastam

Először szerettem volna egy toplistát összeállítani nektek, amiben kiválasztom 2014 tíz legjobb olvasmány élményét. Nagyon hamar rájöttem, hogy képtelen lennék rangsorolni, mert a legtöbb könyv, amit olvastam, más-más stílusban íródnak, más témát boncolgatnak – és emiatt, mindegyik másképp, a maga módján jó. Szóval igyekeztem inkább arra kihegyezni a listát, hogy mik azok az egyedi dolgok, ami miatt egy olvasmány kiemelkedő volt a számomra. Így ez nem egy rangsor, csak egy egyszerű lista, amihez bármikor nyúlhattok, ha valami különlegesre vágytok :)

1. Az analfabéta, aki tudott számolni (Jonas Jonasson)

Nem üt el igazán az író első könyvétől (A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt), de történet ismét nagyon örült, és nagyon vicces. Rajongtam a humoráért, azt hiszem kevés az ilyen komikus történet, ami ráadásul még eseménydús is.

2. Holtodiglan (Gillian Flynn)

Erről a könyvről már írtam nektek egy korábbi bejegyzésben. Különleges volt, mert teljesen átvágott: azt hittem, egy átlag romantikus sztori lesz, sokáig neki sem akartam állni. Aztán mikor belefogtam, sorra hozta az újabb és újabb meglepetéseket.

3. Biff evangéliuma (Christopher Moore)

Nagyon bátor! Úgy értem, humoros történetet írni Jézus fiatalságáról?! Szinte már látom is, ahogy ennek hallatán felbőszült keresztények készülnek széttépni a szerzőt. És mégis nagyon jól sikerült – pedig én is féltem attól, hogy néhol sérteni fogja azt, amiben hiszek. Nyilván igényel némi lazaságot, de ha ezen túl lépünk, akkor rájövünk, hogy a poénok és képtelenségek mögött valódi üzenet húzódik. (more…)

Írj te is logbookot!

Nem rég írtam nektek Austin Kleon könyvéről, a Lopj úgy, mint egy művészről. Az egyik, amit a könyv olvasásakor megfogadtam magamnak, hogy a szerző tanácsára logbookot – azaz hajónaplót – fogok írni. Ezt augusztus közepén kezdtem, azóta majdnem minden nap foglalkoztam is vele. Lássuk, hogy megért-e? :)

Először is, beszéljünk arról, hogy mi is a logbook? Austin Kleon ebben a blogbejegyzésében sok mindent megoszt a saját kis naplójáról. Mint írja is, a logbook nem egy igazi napló, hanem egy könyv vagy füzet, tele listákkal, ahol a listák egyszerű tényeket sorolnak fel.

Ehhez a rövid, tömör formához tartom én is magamat, amikor a saját logbookomon dolgozom. Sokkal egyszerűbb, mint egy rendes naplót írni – általában 10 percnél többet nem foglalkozom egy logbook bejegyzéssel, és szinte soha nem írok többet egy oldalnál. (Autsin Kleon könyvében csak egy-egy oldal jár egy napnak a logbookban, de úgy döntöttem, hogy én engedélyezek magamnak kettőt is, ha szükséges, mivel elég nagy a füzetem sortávolsága, és én is nagy betűkkel írok. Nyilván azokban az előre dátumozott lapú moleskine-ekben, amiket a szerző használ, erre nem nagyon van lehetőség. Igazából, neked kell eldönteni, hogy mennyi helyet akarsz magadnak hagyni, de ügyelj arra, hogy ez tényleg nem egy klasszikus napló, így mindent tényt és eseményt kicsit le kell csupaszítanod.)

Ha valaki szeret rajzolni, csinálhat kis ábrákat is magának. Sőt, utána nézve a logbookoknak, találtam olyat is, hogy valaki csak néhány szót jegyzett le naponta, a többit pedig egyszerű rajzok formájában mutatta be. Ez egyrészt tök jó, mert fejlődik a kézügyességed (egy csomó olyan dolgot fogsz lerajzolni, amit előtte lehet, hogy sosem próbáltál), másrészt, ha vizuális típus vagy, az ábrák valószínűleg jobban megragadnak majd, mint a betűk.

Mi kerül a logbookba?

  • a nap legfontosabb eseményei (találkozók, történések, ilyesmik)
  • olyan dolgok, amik aznap örömet okoztak (itt az én lelkesedésemtől függően megy bele minden kis apróság vagy csak egy-két kiemelten fontos dolog)
  • mi a helyzet a projektjeimmel? (Mindennap leírom, ha foglalkoztam valamit a céljaimmal, és ha igen, pontosan mit.)
  • mit olvasok éppen?
  • és a fenti dolgokhoz kapcsolódó rövid gondolatok és érzések.

Azt hiszem, ami a leghasznosabb dolog a logbookban, az a céljaim nyomon követése. Legyen szó tanulásról vagy a blogomról, könnyen látom, hogy végeztem-e valódi munkát. Maradjunk a blog példájánál: azt nem érdemes leírni, ha csak párszor megnyitottam az oldalt, kijavítottam két szót az egyik bejegyzésben, majd vetettem egy pillantást a statisztikákra. Igen, leírhatnám úgy, hogy Ma foglalkoztam a blogommal, ami igaz is lenne. De pont az ilyenek miatt, igyekszem rávenni magamat, hogy konkrétumokat írjak le – pl. Írtam két bekezdést az egyik receptes bejegyzéshez, és megszerkesztettem hozzá a képeket is. Ezt visszanézve láthatom, hogy tényleg valódi munkát végeztem aznap, és nem csak úgy csináltam, mintha. Természetesen nem az a lényeg, hogy ezentúl minden egyes napom úgy teljen, hogy valami hasznosat teszek a blogomért – pihenni is kell valamikor ;) -, de jó látni, hogy milyen ütemben haladok.

Más pozitív hatásai is vannak a logbook írásnak. A ma lejegyzett aprócska tények két hét múlva hasznos információk lehetnek. Például, ha látok egy kis parkot az egyik busz ablakából, amit addig még nem ismertem, és később a logbookomba felírom azt, hogy Helyes kis park, 3-as busz, Katica utca, az jól jöhet, amikor pár héttel később új helyszínt keresek fotózáshoz, vagy szeretnék összehozni a párommal egy pikniket. Ilyenkor tök jó, ha van valami emlékeztetőm, ami segít elindulni. Egy másik eset, hogy ha most lejegyzem, hogy anyukám milyen isteni rántott brokkolit csinált, akkor lehet hogy legközelebb visszaolvasva elhatározom, hogy milyen klassz lenne, ha legközelebb én is azt főznék, esetleg rögtön jön az ötlet egy új blogbejegyzéshez, ami a tökéletes rántott brokkoli titkát taglalja.

Szóval érdemes adni neki egy esélyt, különösen, ha szívesen írnál naplót, de tudod, hogy nem lenne rá mindennap időd. hogy szépen, részletesen megfogalmazd az aznapi történéseket, és ha szeretnéd dokumentálni az utat a céljaid eléréséhez. Erre jó a logbook: segít mozgásban maradni, és mutatja, hogy mennyit haladtál. Elvégre az igazi hajónapló is erre szolgál, nem? :)

A kép forrása: unsplash.com

Nincs új a nap alatt – Lopj úgy, mint egy művész!

Annyira tipikus, hogy amikor először láttam ezt a könyvet a boltban, felkaptam, mert érdekesnek tűnt, és egy gyors átforgatás (és az ár csekkolása) után visszatettem oda, ahol volt. Ja, jó pofa kis könyv – gondoltam -, de ennyi pénzt ilyen kevés lapért…

Lehet, hogy ma sem lenne több élményem ezzel a könyvvel kapcsolatban, ha moly.hu-s kalandozásaim során össze nem találkozunk, és le nem esik az állam attól, hogy milyen pozitívan értékeli mindenki ezt a könyvet. Persze, látszott elsőre is, hogy ez valami érdekes dolog lehet, de hogy ennyire… Felpiszkálták a kíváncsiságomat. Elő is kerítettem, méghozzá angolul (átlagos angoltudású emberek is nekivághatnak az eredeti könyvnek, nem operál bonyolult szakszavakkal; könnyen megérti az egyszerű földi halandó is).

És hammm… Befaltam :) Mint már említettem, nem egy hosszú könyv, de talán nem is baj, mert így mentes a fölösleges sallangoktól és hosszú tanmeséktől. Rövid, velős és lelkesítő. Lehet, hogy ha 200 oldalnyi apró betűs szöveg lenne, nem tudott volna ekkora löketet adni nekem, így viszont már aközben beindította a kreativitásomat, hogy olvastam, és egy csomó új ötlet került lejegyzésre a jegyzetfüzetembe. Engem nagyon inspirált.

Ne készülj semmi újra, Austin Kleon nem találja fel a spanyol viaszt, és a kreativitás kiapadhatatlan kútjához sem kapsz térképet. De ezzel nincs is semmi gond, mivel a könyv is arról szól (főképp az elején), hogy igazából minden új ötlet más, régebbi ötletre vagy ötletekre épül. A tippek egyszerűek, könnyen hasznosíthatóak, van köztük pár nagyon gyakorlatias tanács is, ezek mentén könnyű elindulni annak, aki követni szeretné a könyv tippjeit. A stílus könnyed, nem szájbarágós, nem okoskodós és nem elvont (ezzel kikerült minden olyan buktatót, amivel nálam elvághatta volna magát a könyv). Megszólít minden embert, akiben akár egy cseppnyi kreativitás munkál, és mindenkire vonatkozó tanácsokat ad. Nem mondja meg konkrétan, hogy hogyan remekelj egy adott művészeti ágban, de egy járható utat jelöl ki az olvasó számra a kreatív élet felé. És nekem ez tetszik.

Amit én alkalmazni szeretnék a könyvből (itt jönnek az elcsepegtetett információ morzsák a tényleges tartalomról):

  • Logbook (hajónapló? Nem tudom, hogy a magyar fordítás hogyan nevezi) vezetése – leírni a nap fontosabb eseményeit vázlatosan. Rögzítheted benne, hogy min dolgoztál aznap, hogy állsz a kreatív munkáiddal, mit ettél ebédre, hol voltál bevásárolni, láttál-e valami érdekeset. Egyszerűbb egy ilyet írni, mint egy szép részletes naplót vezetni, és mégis dokumentáltad a napjaidat valahol. Én már ki is neveztem egy régi jegyzetfüzetet logbooknak :)
  • Naptár használat – ezt olyan sok helyen olvastam már, életvezetéssel kapcsolatban is, meg kreatív munkákkal kapcsolatban is, hogy tényleg lehet benne valami. Ez a könyv megadta az utolsó lökést is ahhoz, hogy bele akarjak vágni. A lényeg az, hogy keress a napodban időt annak, amit szeretsz, és jelöld mindig, ha sikerült is foglalkoznod a projekteddel. Próbáld meg nem megtörni a láncot ;)
  • Hogyan viszonyulj a példaképeidhez? – nekem ez lett az egyik kedvenc részem a könyvben. Jó tippeket ad ahhoz, hogyan tanulj azoktól az emberektől, akikre felnézel, és hogyan kommunikálj velük (ha van rá lehetőséged).

És ha még mindig nem győztelek meg, akkor itt az utolsó dobásom: van benne egy csomó inspiráló és motiváló idézet, okos és kreatív emberektől. Egy csomó-csomó jó gondolat. Ha másért nem, ezért már megéri olvasni :)