Győzd le a nyilváos beszédtől való félelmedet!

nyilváos beszédtől való félelmedet

Introvertált vagyok és egészen jól tudok prezentálni mások előtt. És ebben nincs semmi ellentmondás.

Az utóbbi hónapokban kiemelt fontosságúvá vállt nálam a személyes fejlődés témaköre, épp ezért újra és újra előveszem itt a blogon is. Ha visszanézek az utóbbi másfél évemre, az egyik legszembetűnőbb dolog számomra, hogy legyőztem a nyilvános beszédtől való félelmeim javarészt. Ebben a bejegyzésben szeretném megosztani veletek, hogy nekem mi segített ebben, mert úgy látom, hogy rengetegen vannak, akik mindenfajta szerepléstől rettegnek, és szent meggyőződésük, hogy introvertáltként ez nem is lehet másként. Pedig lehet.

1. Gyakorlat teszi a mestert

Ugye éreztétek, hogy ezzel fogom kezdeni? :) Az a pocsék hírem van, hogy ez nem egy olyan dolog, amiről ha elég könyvet olvasol és kellően sok online tréningen veszel részt, akkor lesz egy olyan pont, amikor készen állsz majd a feladatra. Nem fogsz. Gyakorolni kell ezt is, mint minden mást. Az elején lehet, hogy nagyon pocsék lesz, de néhány alkalom után meg fogod tenni a következő felfedezést: az égvilágon semmi rossz nem történt veled, képes voltál végigcsinálni valamit, amiről azt hitted, hogy képtelen vagy rá. Ez önbizalmat ad, és ebből minden egyes alkalommal csak több lesz :)

2. Kezd kicsiben

Nekem az áttörést az hozta meg, hogy a munkahelyemen megbíztak azzal, hogy vezényeljek le hetente egyszer egy félórás csapat megbeszélést. Ennek a lényege, hogy kiálltam a csapat elé, felvázoltam miről fogunk aznap beszélni, és bár a fő feladatom az volt, hogy másokat kérdezzek, gyakran nekem kellett röviden beszélnem egy adott témáról. Ja, és mindezt angolul. Az elején remegett a lában, és alig láttam az idegtől – pedig nem is kellett sokat beszélnem. Néhány hét gyakorlás után viszont már kezdtem feloldódni, és ez lendületet adott ahhoz, hogy bevállaljak hosszabb prezentációkat is. Keresd te is ezeket a lehetőségeket, ahol kicsiben, pár perces beszédekben teheted próbára magad, fokozatosan szokva a terhelést.

nyilváos beszédtől való félelmedet

3. Keress példaképeket

Tudsz valakiről a környezetedben, aki nagyon jól beszél közönség előtt? Van egy kedvenc vloggered vagy TED előadód, aki zseniálisan ad elő? Figyeld meg, ők hogyan csinálják. Utánozd őket otthon a tükör előtt, próbáld meg az ő jó példájukat átvenni. Ezt is próbáld meg először kicsiben – ha eddig merev, halk szavú prezentáló voltál, akkor egyik napról a másikra nem leszel az az ember, aki játszik a hangerővel, és beszéd közben bejárja a teret, de biztosan akadnak olyan apróságok, amiket már a következő alkalommal te is bevethetsz – itt elsősorban a gesztusokra, artikulálásra, beszédtempóra gondolok, de akár a “profi” külső is sokat segíthet :) Nekem Will Stephen ez örök bálványom!

4. Kérj segítséget

Keress valakit, akiben megbízol és jelen van akkor, amikor mások előtt beszélsz, és kérd meg, hogy adjon visszajelzést neked. A prezentáció után leülhettek, és utólag átbeszélhetitek, mit csináltál jól, és mi az, amiben még fejlődnöd kellene. Egy ilyen beszélgetés során már az is segít, hogy rá vagy kényszerítve arra, hogy átgondold a gyenge pontjaidat, és megpróbálj kifogások helyett megoldásokat találni rájuk.

5. Próbáld el és vedd fel

Jó, tudom hogy ezzel sem leszek népszerűbb, de hajrá: készíts videó-felvételt magadról, miközben elpróbálod a prezentációdat, majd nézd vissza, és elemezd. Igen, ez egy rettenetesen kellemetlen érzés lesz, és valószínűleg nem szeretnéd megcsinálni. De ténylegesen látni magadat kívülről – a kellemetlen érzéseken túl -, egy remek lehetőség arra, hogy a saját szemeddel lásd, mit kell fejlesztened. Hogy egy kicsit enyhüljön a rossz érzés, miközben nézed: ne csak a fejlesztendő területekre koncentrálj, hanem arra is, amit már most jól csinálsz (és ne is próbálj azzal jönni, hogy semmit nem csinálsz jól, mert nem hiszem el). Szép a testtartásod? Jó helyen vitted le a hangsúlyt? Végig mosolyogva beszéltél? Ezek mind remek pontok, amikre érdemes büszkének lenned.

Tudom, hogy a nyilvános beszéd nehéz téma, és még nehezebb túljutni rajta. Magamon is látom, hogy még van hová fejlődnöm, de a lényeg az, hogy tudok erről, és szeretnék jobb lenni. Egy gyors személyes sztori: tavaly januárban volt a szakdolgozat védésem. Addigra már több, mint fél éve én vittem a félórás megbeszéléseket a csapatomban, és túl voltam néhány nagyobb prezentáción is. Úgy álltam ki a vizsgabizottság elé, hogy nem féltem a prezentációtól. A kérdéseik miatt aggódtam, de abban az egyben biztos voltam, hogy az előre kitalált mondandómtól nem fogok zavarba jönni. Körbenéztem a teremben azokon, akikkel együtt védtem, és érezhetően több volt a feszültség rajtuk, mint rajtam. Amikor befejeztem a prezentációmat, a vizsgabizottság megjegyezte, mennyire élvezhető és magabiztos volt az előadásom. Az ilyen visszajelzésekért érdemes megküzdeni a saját gátlásaimmal és félelmeimmel.

Biztos vagyok benne, hogy neked is sok végig izgult percet okozott már az, ha elő kellett adnod mások előtt. Gondolj arra, hogy ezt az izgalmat megfelezed, majd negyedeled, majd nyolcadolod. Teljesen eltűnni nem fog soha. De kontrollálhatóvá válik – és ezért éri meg igazán fejleszteni magad.

További bejegyzések