Jegyzetelj okosan!

jegyzetelj

Már a középiskolában kezdtem érezni, hogy valami nem oké, de a főiskola döbbentett rá véglegesen: életem első tizennyolc évében nem tudtam rendesen jegyzetelni. Rendszerint tanárok által lediktált mondatokat igyekeztem az idővel versenyt futva lekörmölni, és csak akkor készítettem bármi valódi jegyzetre hasonlító feljegyzést, amikor túl lusta voltam a hosszú mondatok leírásához (azért szerencsére a középiskola utolsó két évében már kapiskáltam valamit, így a főiskolai jegyzetelés nem ért teljesen váratlanul :D).

Azoknak, akik előtt még csak most nyílt meg a felsőoktatás kapuja (és teljesen le vannak döbbenve, hogy ez az egész mennyire más), most megosztom azokat a tanulságokat, amiket az utóbbi években összegyűltek, és segítettek abban, hogy olyan jegyzeteket készítsek órán, amiből utána könnyen és hatékonyan tudok a vizsgákra felkészülni. Persze a cikk nem csak nekik szól, bárkinek jól jöhet, aki úgy érzi, hogy szívesen fejlesztene a jegyzetelési technikáján :)

Figyelj a struktúrára és a rendezettségre!

Tudom, ez a legnehezebb. Mindannyian találkoztunk már csapongó előadókkal, akik oda-vissza ugrálnak a különböző témák között. Ilyen helyzetben szinte képtelenség jó jegyzeteket készíteni. Mégis azt javaslom, hogy igyekezz a körülményekhez mérten mindig ragaszkodni egy logikus struktúrához. Használj gondolat jeleket, nyilakat, bekezdéseket, aláhúzásokat és számozást, hogy érzékeltesd, mi tartozik egybe, és mi az, ami már új gondolatnak számít. Ezt a legnehezebb kitapasztalni, de ennek az elsajátításából profitálhatsz a legjobban.

Koncentrálj a lényegre!

Rengeteg időt és energiát spórolhatsz meg magadnak azzal, ha nem írod le azokat a dolgokat, amik már egyértelműek számodra. Ez amúgy főleg akkor válik hasznossá, ha már harmadik féléve hallgatsz egy tárgyat, és minden második órán visszanyúltok az első félév anyagához, ami tele van csupa olyan alapvető dologgal, ami már örök életre rögzült a fejedben. Inkább figyelj a lényeges dolgokra, vagyis azokra, amik számodra is új információt hordoznak. Itt sem feltétlenül kell mindet leírni. Amik fontosak, azok a definíciók, szabályszerűségek, összefüggések, felsorolások. Nem mondom, hogy szorítkozz csak ezekre, de lényeg az, hogy valóban hasznos infók kerüljenek rögzítésre.

jegyzetelj

Tömöríts, amennyire csak lehet

Vegyünk érzékeny búcsút a töltelék szavaktól! Persze az oktatódtól elvárható, hogy mindent szép, kerek, egész mondatokban fogalmazzon meg, de szó szerint leírni mindent egyszerűen energia pazarlás. Csupaszíts le minden mondatot addig, hogy még értelmes legyen számodra, és hordozza azokat az új információkat, amik majd a későbbi felkészülés során jól jöhetnek. Mutatok egy példát! Ez egy szép hosszú mondat: Napjaink népszerű applikációja, az Instagram, egy olyan közösségi hálózat, amelynek lényege, hogy a felhasználók okostelefonjuk segítségével oszthassák meg fényképeiket, és rövid videóikat a nagy világgal. (205 karakter) Ez lecsupaszítva valahogy így néz ki: Instagram (applikáció, közösségi háló) – fényképek és rövid videók megosztása. (78 karakter) Értelmes, meg van a lényeg, és közel harmadannnyi leütésembe került.

Találj ki saját rövidítéseket!

Meg természetesen használd a már általad ismerteket! Sokkal gyorsabban tudsz jegyzetelni, ha már megvannak a jól bejáratott rövidítéseid, amiket nem kell újra meg újra teljes hosszában lejegyzetelni. Ha új rövidítést vezetsz be, mindenképp írd ki legalább egyszer (lehetőleg még az első használatnál) teljes terjedelmében azt, amit rövidít, de ha bizonytalan vagy, készíthetsz magadnak egy listát a füzeted hátuljába, ahol megmagyarázhatod melyik rövidítés mit jelent, így később könnyen visszakeresheted őket.

Rajzolj és színezz!

Sokkal személetesebbé teheted a jegyzeteidet, ha szükség esetén ábrákat készítesz, és színeket használsz (korábban már írtam róla, hogy milyen hasznosak lehetnek a színkódok a tanulás során). A színek segíthetnek az első pontban tárgyalt struktúra kialakításában, hiszen nagyon jól jelölheted vele, hogy mi-mihez kapcsolódik, de a rajzokat is segítségül hívhatod, amikor összenyilazol két bekezdést, vagy egy kerettel elkülönítesz egy definíciót.

A diasor sem tökéletes

Nem tudok elszakadni az első bekezdésben említett struktúrától, ugyanis muszáj elmondanom nektek: a tanárotok sem tévedhetetlen, illetve a diasorok elkészítésekor neki egy teljesen másik formátumban kell gondolkodnia, mint amiben te jegyzetelsz. Nem tartom rossz dolognak, ha valaki a diák logikája szerint készíti el a saját vázlatát, de fontos, hogy ne legyél vak, és jegyzetelj úgy, hogy az szerinted a leglogikusabb.

Találd meg a hozzád illő formátumot

Gondolok itt elsősorban a kézzel írós és laptopon pötyögős diákok összecsapására. Nem létezik olyan módszer, ami mindenkinek tökéletes. Én a kézzel írásra esküszöm, mert az számomra szabadabb, de ismerek olyan embereket, akik minden előadáson a laptopjukba jegyzeteltek. Persze már rég nem ott tartunk, hogy csak ez a két lehetőség legyen. Ötvözheted a két módszer, és lehetnek jegyzeteid írott és digitális formátumban egyaránt, egy tablet segítségével nem csak jegyzetelhetsz, de rajzolhatsz is, és az is egy megoldás, hogy az előre kiadott anyagot kinyomtatod vagy megjeleníted a képernyőn, és csak a plusz dolgokat teszed hozzájuk. Ha még nem vagy egyik módszerben sem biztos, kísérletezz velük bátra, de az is teljesen rendben van, ha nem ragadsz le egyiknél sem, hanem minden tantárgynál külön mérlegeled a lehetőségeket.

Azt hiszem, ezzel össze is gyűjtöttem a főiskola során szerzett legfontosabb tapasztalataimat a jegyzetelés terén. A kommentek között meséljetek róla, hogy ti milyen nehézségekkel szembesültök, amikor jegyzeteltek, illetve milyen módszerek váltak be számotokra! 

Képek forrása: Kaboompics

További bejegyzések