Fotózás: Hogyan készült? – Repülő jegyzetek

A fotózásban az a jó, hogy nem csak a valóságot mutathatod meg a képeiden keresztül, hanem olyan illúziókat is, amik csak a te fejedben léteznek. Koncepciók, gondolatok, érzések nyerhetnek így egészen különleges alakot, mindebben pedig a fényképezőgép mellett segítségünkre van egy jó képszerkesztő program is. A Hogyan készült? sorozatban bemutatok nektek néhány képet, amit én készítettem, és megmutatom, hogyan dolgoztam rajta a fotózástól kezdve az utolsó simításokig.

Lássuk hát az első kép történetét. A fotó egy kicsit a vizsgaidőszaki, “majd’-felrobban-a-fejem-a-sok-tanulástól” érzést próbálja megfogni – a tanulás nálam visszatérő fotótéma :D Elkészítés terén közepesen nehéznek, és viszonylag időigényesnek mondanám, bár ha rá van pörögve az ember, akkor pár óra alatt kész az egész.

A fotózás

A kép titka, hogy több fotó készül :) Ennél a képnél kb. 60-70 körül volt a végső nyers képek száma, amiből természetesen nem használtam fel mindent. Az elkészítéshez szükségem volt egy állványra és egy távirányítóra (bár merészebb emberek kísérletezhetnek az időzítővel is, de azzal több a macera, és több időt kell rászánni a fotózásra). Az első kép elkészítésekor hagytam az auto fókuszt működni a gépen, és csináltam egy fotót csak a bőröndről. Miután meggyőződtem arról, hogy ez a kép éles lett, átállítottam a fényképezőgépet manuális fókuszra. Így a gép nem élesített újra minden egyes képnél, maradt a bőrönd a fókuszban, így minden más ehhez képest volt éles vagy homályos a fotókon.

A tárgyak azért repülnek, mert én a levegőbe dobtam őket :) Néhány nyers képen így feltűnik a kezem vagy a lábam, de ez majd a szerkesztésnél eltűnik. Hogy lássátok, hogyan is néz ki egy ilyen fotózás pontosan, készítettem egy stop motion videót a nyers képekből.

A szerkesztés

Mindenképp olyan programra volt szükségem, ami kezeli a rétegeket (Layers). Én Paint Shop Pro-t használok, de nyilván bármelyik másik szoftver is jó, ami rendelkezik layers funkcióval. Így egyszerű dolgom volt: csak egymásra kellett másolnom a kiválasztott nyers képeket úgy, hogy mindegyik egy külön réteg legyen. Innentől kezdve már csak a radír funkcióra volt szükségem, hogy a hátteret jelentő képet leszámítva mindegyikről eltávolítsam a fölösleges részeket, és nem maradjon más a layerből csak egy lap, könyv vagy számológép. Ha a fotózásnál jól dolgoztunk, nem is kell annyira pontosan körbevágni őket, hiszen mindegyik háttere ugyanaz, a képek mélységélessége is megegyezik.

Kattints a képre, és nézd meg teljes méretben!

Hogy megkönnyítsem a saját munkámat, a layereket a tartalmuknak megfelelően elneveztem és beszámoztam. A szerkesztéshez hozzátartozik a folyamatos kísérletezés is: nem minden nyers kép passzol bele végül a koncepcióba, így ki kell választani azt a néhányat, ami majd a végleges képet alkotja. Ez sokszor azt jelenti, hogy a jobb összkép érdekében ki kell törölni egy-egy már elkészült layert is. Ez a fénykép végül 12 rétegből állt össze :)

Végül a kész képet egyben elmentettem, és Lightroomban tovább szerkesztettem – itt kaptam meg a kép a végső színeit :)

Így készült a repülő jegyzetes fotó. Készítettetek már hasonlót? Ha még nem, kipróbálnátok ezt a technikát?

További bejegyzések