Csináld magd! Bojtos karkötő

A mai leírás egyszerű, nagyszerű, és egy tévedésnek köszönhető :) A neten nézelődve beleszerettem ezekbe a csodás türkiz színű gyöngyökbe, és rögtön el is határoztam, hogy rendelek egy csomaggal, és fűzök belőle karkötőt. A gáz az, hogy a szemmértékem gyakran cserben hagy. Ugyanis a 6 mm-es gyöngyök élőben sokkal kisebbek, mint amekkorának én képzeltem őket. Gondoltam, sebaj, karkötőnek attól még remek lesz, csak így magában nem mutat sokat. De persze erre is volt megoldásom, amint látjátok :)

Kellékek:

  • gyöngy
  • gumidamil
  • hímzőfonal
  • olló
  • ragasztó (valami tartósabb)
  • szerelőkarika (de ez akár ki is maradhat)

Első lépésben, csináljuk meg a bojtot: itt van egy tök jó módszer arra, hogyan lehet a legegyszerűbben kis méretű bojtot készíteni fonalból. Ezt majd a végén szépen felkötheted a karkötőre (ez a legegyszerűbb módszer), de ha van éppen egy szerelőkarika a közelben, arra is rácsomózhatod. Én az extra-nehéz verzió keretében magára a karikára fűztem fel a fonalat a bojthoz (elég macerás volt, de ha valakit érdekel, szívesen szentelek neki egy külön bejegyzést). Sok hobbiboltban lehet venni előre elkészített bojtokat is, szóval ha nem akarsz ezzel babrálni, akkor érdemes szétnézned :) Ha magad csinálod a bojtot, mindenképp csinálj egy picit nagyobbat, mint amekkora első ránézésre szükséges lehet. Én hiába ügyeskedtem, nem lett egyenes az alja, és lehet hogy kicsit nagyobb darabot kell majd levágnod ahhoz, hogy az ilyen hibákat kijavítsd. (Meg aztán úgyis akkor derül ki, hogy milyen hosszú bojt kell neked, amikor már felvetted a karkötőt. Inkább legyen hosszabb, abból még lehet levágni, de a túl rövid bojtot nem lehet hosszabbítani.)

Ha kész a bojt, jöhet a fűzés. Vágj egy nagyobbacska darabot a gumidamilból (az eldolgozásnál jól jöhet egy kis plusz), és köss a végére egy gyöngyöt. Érdekesség a gumidamilról: ha csomót kötsz rá, az viszonylag könnyen szét csúszik. Ha sok csomót kötsz, akkor ez a folyamat lelassul, de a végeredményen nem változtat: térden csúszva fogod összeszedni a frissen felfűzött gyöngyeidet a padlóról. Ez egy elég rossz hír, mert nincs semmi spéci ékszerszerelő holmim (végzárók, kapcsok, fogók), ezért mindenképp ezzel a damillal akartam megoldani a fűzést mert elég vékony és rugalmas.

Itt lép a képbe a ragasztó. Az első felfűzött gyöngy lyukába nyomj egy pici ragasztót, és hagyd, hogy megkössön. Ha gondolod, egy tűvel is felviheted a ragasztót, nekem szerencsém volt, adtak hozzá olyan fejet, amivel pont beletalálok a lyukba, és nem kenek össze semmi mást. Ha ez a lépés megvan, kezdheted fűzni. Az én kezemre 34 db gyöngy kellett ebből a 6 mm méretűből (egy csomagban azt hiszem, 40 db volt). Ha karikára fűzted a bojtot, valahová fűzd be a gyöngyök közé (én igyekeztem, hogy tisztes távolban legyen a ragasztós résztől). Miután elegendő gyöngyöt fűztél fel, csomózd össze a damil két végét – úgy kétszer-háromszor legalább -, majd a csomóra pöttyents egy pici ragasztót, hogy megmaradjon. Várd meg, míg megszárad, és már hordhatod is :) (Száradás után érdemes felkötni a bojtot a karkötőre, amennyiben nem karikával dolgoztál.)

Annak örömére, hogy az első ilyen jól sikerült, csináltam még egy karkötőt, azt már bojt nélkül – így együtt sokkal mutatósabbak :)


További bejegyzések