Barangolás a Gerecsében

Szombaton túrázni voltunk a Gerecsében. Utoljára tavasszal voltunk túrázni, már régen ki voltam éhezve egy jó kis gyaloglásra. Ehhez sikerült a lehető legjobb útvonalat választanunk: viszonylag hosszú (legalábbis számomra!) távot tettünk meg, de nem kellett túl nagy emelkedőket megmászni, és a lejtőkből is csak egy volt, ami meredekebbnek bizonyult (de legalább erősítettem a lábaimat :D). Szóval kezdőknek és lelkes amatőröknek ideális túra volt.






Rögtön az elején lelövöm mi volt az egész túrában a legjobb: a levegő! Kristálytiszta, friss, üde levegő. Lehet, hogy túl sok időt töltök mostanában Budapesten (ami valljuk be, nem a tiszta levegőjéről híres), de engem szinte megrészegített, olyan jól esett a szabadban lélegezni. Volt hogy csak mohón szívtam be, mert egyszerűen nem tudtam betelni vele, annyira tökéletes volt.




A kettes számú pozitív élményt a változatos növényzet és az őszi idő remek párosa okozta :) Egyrészt, már sok helyen sárgulnak-barnulnak a levelek, amit minden ősszel lelkesen várok, mert csodaszép. Másrészt, az egész erdő tele van szederrel és csipkebogyóval (meg gombával, de ahhoz nem értek). A szederbe belecsipegettünk, a csipkebogyóból pedig szedtünk egy kisebb adaggal, jó lesz majd télen teának :)




Akartam szólni a látnivalókról is, de a képek nem sikerültek a legjobban. A lényeg: jártunk a Szent Péter templomnál, aminek romjai egy rég eltűnt falunak állítanak emléket, és a baji vadászház mellett is elmentünk (ami mondjuk nem olyan nagy látványosság, ellenben remek tájékozódási pont :D).



Szóval ez volt a mi kis hétvégi kalandunk :) Még hozzátennék annyit, hogy ez az útvonal nem a kilátások miatt csodaszép (abból sajnos nem sok akadt), hanem maga a természet miatt. Az erdő és a hegy ugyanis gyönyörű – órákig el tudnék gyönyörködni a fákban, a közöttük kanyargó ösvényekben, és az elszórtan kiemelkedő mohás sziklákban. Én imádtam, úgy hogy biztosan visszatérő túrázó leszek a környéken.


További bejegyzések